Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
A MOHÁCSI CSATA ËS ELŐZMÉNYEI 103 jegyzés, hogy hátulról meg kell ijeszteni a tevéket.) A valószínű tehát az, hogy a Janicsár javaslatait Gnoienski igyekezett megvalósítani. A javaslatok között előkelő helyet foglalt el az uralkodó személyes védelmének biztosítása. Ezt végre is hajtották. II. Lajos védelmét Ráskai Gáspárra, Török Bálintra és Kállai Vitéz Jánosra, illetve az általuk vezényelt lovasokra bízták.20 4 A három személy kiválasztása nem volt véletlen. Kállai Vitéz János az utolsó Szörényi bán volt 1524-ig, majd a királyi udvari huszárok, a legjobb magyar könnyűlovas egység Temesvárra beosztott osztályának parancsnokságát viselte. Ez a kitűnő lovastiszt nyilván Mohácsnál is az udvari huszárokat vezényelte.20 5 Ráskai korábban temesi ispánként Kállai parancsnoka volt, nemcsak író, hanem a végvári harcokban jártas főúr.20 6 A fiatal Török Bálint Zápolyai vajda seregében vitézül küzdött a havasalföldi hadjáratban, családja már a harmadik generációban harcolt a végeken, apja nándorfehérvári bán volt.20 7 Mint láttuk, Ráskai és Török júliusban csapataikkal Tomori oldalán küzdöttek, nyilván a végvári harcokban megedzett huszárok élén. Tehát a király védelmére valóban minden lehetőt megtettek: kitűnő, a török elleni harcokban jártas tiszteket és huszárokat rendeltek az uralkodó mellé azzal, hogy nem hagyhatják el. Ismeretes, hogy amikor török csapatok tűntek fel egy oldalsó völgyben, akkor annak ellenére, hogy rájuk bízták a király megmentését (ezért gyors lovakat is rendelkezésükre bocsátottak), Tomori utasította Ráskait, hogy két társával és lovasaikkal induljon ellenük. Ráskai tiltakozott, de mivel az érsek nem engedett, és a király sem szólt ellene, végül is engedelmeskedett. Peijés szerint: „Ebből joggal lehet arra következtetni ugyanis, hogy Tomori teljesen bizonyos volt benne, hogy a török nem fog támadni, így a király személye sem lesz veszélyben. Egyébként nehezen képzelhető el, hogy a király testőrségének eltávolításával akkora felelősséget vállaljon magára."20 8 Ez valóban így is igaz, hiszen különben Tomorit olyan felelőtlenséggel kellene vádolni, amit nehéz elképzelni egy hozzá hasonló, harcban edzett katonától. -Csakhogy ebből épp ezért más is következik: ha elfogadjuk, hogy az érsek-főkapitány nem felelőtlenségből küldte el a király védelmét biztosító testőrséget, akkor egyáltalán nem gondolhatott aznapi csatára, hiszen még biztos győzelem esetén is veszélybe kerülhet a király, a mohácsi csata pedig egyáltalán nem kecsegtetett biztos magyar győzelemmel. Peqés azonban nem így érvel. Szerinte Tomori előre látta a török hadsereg felvonulásának nehézségeit, és ezért támadó haditervet dolgozott ki. Ezt — tartva a török kémektől — titokban tartotta még a király előtt is. Akkor, amikor a király környezete rá akarta venni az uralkodót a harc elhalasztására, kapta meg Tomori a király parancsát a táborba vonulásra. Erre Tomori hátra megy vezértársával Lajoshoz, mivel látta, hogy most, amikor a török seregnek csak egyharmada van a csatamezőn, alkalmas az idő a támadásra. Rá is veszi erre a királyt, de a vitatkozás okozta tempóveszteség következeiében erre az időre a török középhad leért a terasz lábára, és így végeredményben eldőlt a csata.20 9 Visszatérve 2 0 4 Mohács emlékezete 24. 205 Fógel József: II. Lajos udvartartása 1516-1526, Bp., 1917, 57, 61. Szörényi bán: Pesty Frigyes: A szörényi bánság és Szörény vármegye története, III. k. Bp., 1878, 170,172. 20 6 Fógel i. m. 52. o. 5.j. 20 7 Uo. 57.0. 3. j. 20 * Perjés, 1979,407. 2 09 Uo. 410-412. r
