Századok – 1981

TÖRTÉNETI IRODALOM - Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon (1944-1962) (Ism.: Föglein Gizella) 1068/V

1068 TÖRTÉNETI IRODALOM 1068 gyát. Túlzás lenne Churchill politikáját úgy értelmezni, mintha ő 1945-ben közvetlenül egy háború kirobbantására törekedett volna. Az angol politikus sokkal realistább volt ennél, semhogy ennek lehetőségét valószínűnek tartotta volna, vagy akár csak kívánta volna. Az azonban biztos, hogy az erő pozícióját szerette volna a Szovjetunióval szemben elérni, és ebben az összefüggésben a többmillió német hadifoglyot és ezeknek esetleges felhasználását mint zsarolási eszközt nem zárta ki. A könyv utolsó fejezete elsősorban azt mutatja meg, hogy müyen szerepet játszottak a német hadifoglyok az angol politikában 1945 második felében, az ezzel kapcsolatos szovjet-angol vitákat, különösen amiatt, hogy ezen német hadifoglyoknak egy részét hosszú ideig zárt kötelékekben tartották együtt, és nem oszlatták fel. Ez a kérdés az, amelyben a szerző érdemleges új anyagot is tud adni. A Németország teljes lefegyverzése körüli csatározások már csak az utórezgései voltak ennek a vitának, 1947-re azonban jórészt ez is véget ért. A régi német hadsereget és a régi Németországot ténylegesen lefegyverezték és megszüntették. Más kérdés, hogy 1947-től éppen a hidegháború kiéleződése miatt újból megjelent a gondolat, Németország, illetve Németország egy részének a nyugati szövetségi rendszerbe való bevonására, a Szovjetunió elleni esetleges felhasználására vonatkozóan. Ez azonban már egy új problémához vezet át, és erre az időre már világosan kiderült, hogy a hidegháborúban - mely ekkorra már teljesebb méreteket kezdett ölteni — nem Angliáé a vezető szerep. Ránki György AGRÁRPOLITIKA ÉS AGRÁRÁTALAKULÁS MAGYARORSZÁGON (1944-1962) SZERKESZTETTE: BALOGH SÁNDOR ÉS PÖLÖSKEI FERENC Akadémiai Kiadó, 1979. 240 1. A magyar népi demokrácia agrártörténeti irodalmát újabb színfolttal gazdagítja az Akadémiai Kiadó gondozásában napvilágot látott tanulmánygyűjtemény. A kötet - elsőként az agrártémát feldolgozó munkák közül - időben és térben egyaránt tág határokat ível át. A tanulmányok a népi demokratikus hatalom megszületésétől kezdve a szocializmus alapjai lerakásáig terjedően nemcsak országos szinten vizsgálják az agrárfejlődés egyes kérdéseit, hanem regionális, helytörténeti vonatkozásokban is. A tanulmányok bőséges, eddig jórészt ismeretlen forrásanyagra támaszkodnak. Fővárosi és megyei levéltári anyagok, pártdokumentumok, népszámlálási adatok, parlamenti naplók mellett szóbeli forrásanyag felhasználásával is találkozunk. A sok tekintetben hézagpótló műnek a legfrissebb tudományos eredményeket publikáló tanulmányai nemcsak tovább bővítik és differenciálják agrártörténeti ismereteinket, hanem egyben új összefüggésekre is rávilágítanak. Az országos tematikájú írások közül a párt agrárpolitikájával foglalkozó tanulmány az egész népi demokratikus korszakot átfogja. Nemzetközi és belpolitikai keretekbe ágyazva a párt elvi megállapításait és gyakorlati lépéseit taglalva elemzi Simon Péter azokat a kulcsfontosságú állomásokat — nem hallgatva el a fejlődést akadályozó, sőt visszavető kitérőket sem -, amelyek hosszú és bonyolult folyamat eredményeként végül is megteremtették a szocialista termelési viszonyok létrejöttének a feltételeit a mezőgazdaságban. A felszabadulás utáni agrártörténet eddig lényegében homályban maradt területével, az ellenzéki pártok, illetve csoportok agrárpolitikájával foglalkozik Izsák Lajos tanulmánya. Behatóan elemzi a szerző a koalíción kívüli pártoknak, így többek között a Keresztény Demokrata Néppártnak, a Polgári Demokrata Pártnak, a Demokrata Néppártnak, a Magyar Függetlenségi Pártnak stb. az agrárpolitikai elképzeléseit, a nagybirtokrendszerhez való viszonyát és az 1945. évi földreform jobboldali felülvizsgálatára irányuló törekvéseit. Tíz év (1945 — 1955) mezőgazdasági termelését és annak történeti jellegű, hatalmi-politikai befolyásoló tényezőit vizsgálja Szakács Sándor. A szerző mindenekelőtt az állami beavatkozásnak a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepét és módjait - munkaerő, igaerő, eszközök felhasználásának szabályozása; termelési struktúra irányítása; beszolgáltatás; ár-, adó-, hitelpolitika stb. - veszi