Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában) 958/V
986 JESZENSZKY GÉZA módjával.15 1 Ezeknek az írásoknak egy részét külön füzetben is megjelentette, s ennek előszavában figyelmeztetőleg jegyezte meg, hogy amennyiben a jelenlegi magyar nemzetiségi politika nem jó, úgy a porosz módszerek jelentik az alternatívát.152 Mailáth, Yolland, Shrubsole és társaik írásainak közös jellemzője volt a tárgyi érvek hiánya, a sekélyes gondolkodás és a gyakran leleplezően agresszív hang. Náluk súlyosabb és magvasabb volt az 1908 végén a magyar politikával rokonszenvező könyvek formájában kibontakozó új kampány, de — mint látni fogjuk - ennek időzítése is rosszul sikerült, részben a közbejött külpolitikai bonyodalmak rontották le hatásosságát, még inkább azonban az ellenfél, Seton-Watson ugyanakkor megjelenő perdöntő munkája. IV. A külpolitika jegyében °A koalíció kormányzati tevékenységének utolsó, 1908—1910 közötti szakaszában az angol—magyar kapcsolatok alakulásába erőteljesen beleszólt a nagypolitika. 1907. január 1-én kezdték körözni a Foreign Office-ban Eyre Crowe történelmi nevezetességű memorandumát, az Angliával szemben követett német politikának az elképzelhető legrosszabb beállításban való áttekintését.1 s 3 A külügyminisztérium nagy többsége, s természetesen a Crowe alá tartozó nyugat-európai osztály jó időre teljesen a németellenes csoport befolyása alá került, hajlamos volt mindenütt Németország kezét látni, illetve mindent a német politikára gyakorolt várható hatás alapján mérlegelni. A német veszély leküzdéséhez egyetlen angol külpolitikus sem javasolta Ausztria—Magyarország tudatos bomlasztását és valamelyik részének — akár a magyaroknak, akár a szlávoknak — a bevonását a németellenes táborba. Mindenekelőtt azért nem, mert békés úton ezt még a magyarok esetében is nehezen tudták elképzelni, háborút viszont Britannia nem akart. Azt is biztosra vették, hogy az esetleg mégis bekövetkező fölbomlásból az angoloknak haszna nemigen származna: még ha sikerülne is elkerülni az osztrák örökség körüli háborút, a két szomszédos nagyhatalom befolyásban és valószínűleg területileg is jelentősen megerősödne, ez pedig tovább nehezítené a hatalmi egyensúly és a béke (s vele együtt az angol pozíciók) megőrzését. A Török Birodalom akár mesterséges fönntartása közel száz éven át kardinális pontja volt a brit politikának; legalább annyira súlyos érvek szóltak a Habsburg-birodalom fönnmaradása mellett. Brit részről ezek után csak azt mérlegelhették, hogy mi szolgálja a legjobban a Monarchia megmaradását, s hogy milyen politikát várjanak el tőle. Clarke budapesti főkonzul a magyarországi nemzetiségi törekvéseket tekintette az egyik legsúlyosabb -leküzdendő — veszedelemnek. „Pártatlanul kell mérlegelni a magyar kormány nehéz helyzetét. Fajilag ugyan csak a [magyarországi] nemzetek kisebbségét képviseli, de mindig 151 Count Joseph Mailáth: The Slovaks in Hungary. WeR, 1908. júl. i/o. The nationalities of Hungary. CoR, 1908. aug. 216-231.; Uő: The political relations of Hungary and Austria. CoR. 1908. szept. 318-325.; Uö: Hungarian policy : past and present. WeR 1908. dec. 649-659. 1SÎCount Joseph Mailáth: A Vindication of Hungary. A Reply to Scotus Viator and Other Writers. London, 1908. 1 "British Documents on the Origins of the War, 1898-1914. Ed. G. P. Gooch and H. W. V. Temperly. London, 1926-1938. III. App. A.
