Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában) 958/V
A KOALÍCIÓ ÉS ANGLIA 981 bűnözők korrekciója, a vasúti zónatarifa, a parasztgazdálkodók állami támogatása.11 9 Ez csak alkalmat adott Seton-Watsonnak a nemzetiségi sérelmek újabb összegezésére.12 0 A hivatalos szinten történt próbálkozásoknak csak egy részét ismerjük, de hogy voltak ilyenek, az kétségtelen. Steed szerint a magyar kormány még a közös külügyminisztériumot is fölkérte, hogy „befolyásolja" a külföldi sajtót Magyarország javára.121 A miniszterelnökség sajtóosztálya12 2 mellett elsősorban a Földművelésügyi, a Kereskedelemügyi és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium foglalkozott komolyan az angliai propagandával. 1908-tól a FM minden érdeklődőnek díjmentesen megküldte angol nyelvű kiadványait: Darányi összefoglaló miniszteri beszámolóját, az 1902-ben Magyarország mezőgazdaságáról angol látogatók számára készített ismertetőt, Herman Ottó madárvédelmi írását és történelmi vázlatát, végül az 1907-es cselédtörvény és a cselédlakás-építési törvény szövegét.123 Félhivatalos magyar kiadványnak tekinthető az 1908 elején megjelent névtelen politikai vitairat, közismerten Ajtay József munkája is.124 Minthogy még az élesebb támadások előtt született, a magyar propaganda korábbi, offenzív szakaszát képviselte és az „új dualizmus", a föderalizálódó Ausztriával szemben külső formákban is dominánssá váló Magyarország programját, balkáni misszióját fejtette ki németellenes beállításban.12 5 Az 1908-as magyar propaganda erőfeszítéseiben központi helyet foglalt el a londoni magyar kiállítás. A brit Kereskedelmi Kamarák küldöttségének 1906 októberi magyarországi látogatása után már javasolta a Financial News, hogy a gazdasági kapcsolatok növelése érdekében rendezzenek Londonban magyar kiállítást, ez kitűnő eszköz lenne a potenciális brit befektetők megnyerésére.12 6 Az Earl's Court kiállítási központban 1906-ban rendezett osztrák és az 1907-re tervezett, de végül elmaradt balkáni kiállítás után így természetes volt, hogy a magyar kormány tevékeny részt vállalt az előkészítésben és a lebonyolításban, s a döntést minisztertanácsi határozat rögzítette.127 A magyarországi magáncégek részéről tapasztalt nem kellő aktivitás ellensúlyozására a kiállítás zöme a magyar szakminisztériumok (elsősorban az említett három) anyagából állt össze. Az első hetek után ugyan a budapesti parlamentben Molnár Ákos interpellációban tette szóvá, hogy „a kiállítás [ . . . ] nem méltó a magyar állam tekintélyét a culturállamok sorában kellő nívóra emelni,"12 8 s a látogatók száma is elmaradt a várakozástól, végül 11 'Manchester Guardian, 1907. dec. 10. 1,0 Uo. 1907. dec. 17. ν 121 Steed - Bellnek, 1908. febr. 6. 122 Golonya idézett beadványa említi a sajtóosztály meghívására Magyarországon járt Percy Alden képviseló't, vö. Hungary, 1908. jan. 15. 28. Ld. még Klein: i. m. passim. 1 2 3 1908. jan. l-tó'l rendszeresen megjelent a Hungary-ben az erró'l szóló hirdetmény. 12 4 [Ajtay József]: The Hungarian Question. From a Historical, Economic and Ethnographical Point of View. Transi. Ilona Ginever and Arthur Ginever. London, 1908. 12 5 A kötetet angolra fordító Ginever-Gyó'ry házaspár szerteágazó angliai tevékenysége további tanulmányozást érdemel. 126 A Financial News cikkét ismertette Kossuth lapja, a Budapest, 1906. nov. 3. 4. 12 7 Az 1908. jan. 18-án hozott határozat szerint a Földművelésügyi Minisztérium 300 000 K-val, a Kereskedelmi- és a Kultuszminisztérium 100-100 000 K-val járul hozzá a költségekhez - mivel az idó' rövidsége miatt a felhatalmazás törvényhozásilag már nem volt biztosítható. OL Κ 26 1251 - XXXIX - 1908. 12"OL Κ 26 2688-XLI - 1908.
