Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában) 958/V
982 JESZENSZKY GÉZA mégis sikerrel zárult az 1908. május 9-től október 3-ig nyitva tartó vásár, szórakoztató és ismeretterjesztő központ. A királyi előkelőségek mellett tízezrek által fölkeresett látványosság jó alkalmat kínált az állandó sajtóbírálatok ellensúlyozására, a Magyarországkép javítására. Ennek érdekében a kiállításon ingyen terjesztettek egy sor hosszabbrövidebb angol nyelvű ismertetőt, népszerűsítő kiadványt. Ilyen volt a Magyarország földrajzi, történelmi, politikai, gazdasági, egészségügyi, nemzetiségi stb. viszonyairól készült tömör összefoglalás,12 9 az oktatási és közművelődési rendszer ismertetője,130 továbbá történelmi, irodalmi és gazdasági témájú füzetek. A kiállítás által feltört talaj további munkálására hivatott tervből, az Angliába férjhez ment Győry Ilona írónő által szorgalmazott állandó londoni magyar kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi kirendeltségből azonban nem lett semmi.13 1 Seton-Watsonnak is tudnia (és tapasztalnia) kellett, hogy az angol közönséget nem nagyon érdeklik az olyan, tőlük távol eső ügyek, mint a magyarországi szlovákok sorsa. A figyelem — és így a magyar kormányra gyakorolt nyomás — ébrentartása csak akkor képzelhető el, ha sikerül a kérdést összekapcsolni Britannia külpolitikai érdekeivel. Erre jó alkalmat kínált az európai szövetségi rendszerek kialakulásának a befejeződését, az angol—orosz entente megkötését követően Angliában kialakult általános orosz- és szlávbarát közhangulat, közelebbről pedig a délszláv kérdések iránt élénken érdeklődő brit külpolitika. Seton-Watson ugyan nem csatlakozott Aehrenthalnak a novibazári szandzsákban építendő vasútra vonatkozó tervét elítélő kampányhoz, de ehhez kapcsolódva fejtette ki annak a veszélyét, hogy a magyar kormány a szandzsákvasút támogatása fejében elérheti az uralkodónál az általános választójogi reform elhalasztását bizonytalan időre, mivel Budapesten jól tudják, hogy a reform „végzetes csapást mérne a magyar hegemónia elnyomó jellegére".132 Ekkoriban fordult Seton-Watson érdeklődése a horvátok és általában a délszláv kérdés iránt, s levélben ismertette az elhúzódó horvát—magyar vitát a Spectator olvasóival.133 Következő fölszólalására az alkalmat az 58 csernovai paraszt ellen „hatóság elleni erőszak" címén folytatott bírósági eljárásban kiszabott „barbár ítélet" (40 vádlottra összesen 36 év börtön) szolgáltatta, amit civilizált országhoz méltatlannak nevezett.13 4 Érdekes a levélhez fűzött szerkesztőségi kommentár: „Mély sajnálattal közöljük ezt a levelet, mert a magyaroknak barátai és csodálói vagyunk [ . . . ] De a szlávoknak méltán lesz nagy jövőjük Európában, és rosszul fognak járni azok, akik elnyomják őket és ellenállnak jogos és méltányos követeléseinek."13 5 A következő heti vezércikk kifejezte egyetértését Scotus Viator tudósításaival, majd rámutatott, hogy „Ausztria teuton része és a magyar koalíciós kormány" egyidejűleg három szláv népet provokál, a szlovákot, a horvátot és a bosnyákot, márpedig ezzel csak újabb robbanó-129Julius de Vargha (ed.): Hungary. A Sketch of the Country, Its People and Its Conditions. Bp. 1908. 1 3"Education in Hungary. Bp., 1908. (Publications of the Royal Hungarian Minister of Religion and Public Instruction). 131 OL Κ 467 (A miniszterelnök félhivatalos levelezése), 11. es. Gineverné Győry Ilona -Wekerle Sándorhoz, 1908. aug. 31. 132Scotus Viator: Sidelights on Austro-Hungarian policy. Spectator, 1908. febr. 29. 13 3 The situation in Croatia. Uo. 1908. márc. 14. 134Scotus Viator: A monster trial in Hungary. Uo. 1908. m sc. 28. 13 5Uo.
