Századok – 1980

Történeti irodalom - Borsodi Levéltári Évkönyv I. (Ism.: T. Mérey Klára) 301/II

302 TÖRTÉNETI IRODALOM A művelődéstörténeti tanulmányok között érdekes színfoltot és - az előbbi gondolatsort követve — komoly „panel-elemet" jelent Varga Gáborrté: A Diósgyőr-vasgyári Vasas Dalárda szerepe a vasgyári munkásság művelődésében című tanulmánya. A Diósgyőrben 1868-ban felépült és 1890-ben már ötezer munkást foglalkoztató egyik legnagyobb hazai vasgyárunkban dolgozó, sokfelől jött munkásság számára nemcsak kultúrát, hanem az osztályharc egyik fegyverét is jelentette a Vasas Dalárda. A szerző éles logikával elemzi sikereik egyes tényezőit, ismerteti mozgalmi és munkásjellegű műsoraikat, foglalkozik a kórusvezetők személyével, politikai állásfoglalásukkal, vázolja az énekkar elkötelezettségét és a közönséggel fenntartott jó kapcsolatait. Ismertetésünk végére hagytuk azt a három tanulmányt, amely korban is legközelebb áll hozzánk, és jellege szerint a politikai élet egy-egy jelentős eseményéhez kötődik, noha az elemzések már túlmutatnak azokon. Lagzi István: Adatok a lengyel katonai és polgári menekültek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékbe érkezésének történetéhez című tanulmánya két hónapnak, az 1939. szeptember és október hónapnak időszakát állítja elénk, amikor több mint húsz lengyel katonai és polgári menekülttábor volt e megyék területén, és az átutazó lengyelek száma elérte a 30—35 ezret. A széles körű anyaggyűjtésre támaszkodó tanulmány érdekesen egészíti ki a szerző eddigi, főként a Balaton környéki területen elhelyezett lengyel táborokkal kapcsolatos feldolgozásait. Külön szeretném aláhúzni „A menekültek fogadásának visszhangja" című rövid fejezetet, amely az antifasiszta ellenállás eddig a helytörténeti irodalomban alig érintett fontos aspektusára irányítja a figyelmet. Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj és Zemplén megyékben címen az új élet megindulásának gazdasági problémáit is áttekinti, bemutatva a földreform társadalmat átrétegző hatását. A lakosság foglalkozási megoszlásának ismertetése után a megalakult pártok társadalmi bázisát mutatja be. A választásokon induló politikai pártok programjának és egymáshoz való viszonyának vázolása után áttekinti az 1945. augusztus—szeptemberben lezajlott választási küzdelmet a megyében, majd a választások negatív eredményével kapcsolatosan rámutat arra a pozitív következményre, amelyet a munkástömegek aktivizálódása jelent. Az utolsó tanulmány, Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében egy nagyobb munka része. A szerző a Munkásszervező Bizottság és a Diákparlament című alfejezetben a Nehézipari Műszaki Egyetemen és a DIMÂVAG Gépgyárban kialakult helyzetet, a politikai feszültség megnyilvánulási okait, formáit elemzi. „Az október 23-i budapesti fegyveres ellenforradalmi lázadás közvetlen hatása" című alfejezetben az egyes csoportok és politikai irányvonalak ismertetését végzi el, majd bemutatja az első megyei munkástanács megalakulásának eseménytörténetét. A drámai történések sorában a megyei rendőrkapitányság ostromának leírása, majd a megyei munkástanács szétesésének ismertetése következik. Az üzemi és területi munkástanácsok megalakulásának ismertetésével zárul a tanulmány; ezek -mint a szerző megállapítja -, antidemokratikus, ellenforradalmi testületek voltak. összegezve megállapíthatjuk, hogy a kötet tanulmányai a megye területére vonatkozó források feltárásával és feldolgozásával hézagpótló adatokat hoztak felszínre, elősegítve ezzel a megye múltjának valósághű ábrázolását. E tanulmányok az ország más területén hasonló témákat feldolgozó kutatók munkáival integrálódva történettudományunk egésze számára is értékesek és jól hasznosíthatók. T. Mérey Klára