Századok – 1980
Közlemények - Iványosi–Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1622–1711 között 71/I
PÉNZFORGALOM KECSKEMÉTEN 1662-1711 KÖZÖTT 75 és értékének változásával kapcsolatos dokumentáló anyagot mellékeljük.1 4 Itt csupán arra vállalkozhattunk, hogy a feldolgozott félévszázadra vonatkozóan a legfontosabb megállapításokat rögzítsük.1 5 A pénzforgalom alakulásának szakaszai és sajátosságai Kecskeméten és a hódoltság területén az 1662—1711-ig terjedő fél évszázadot pénztörténeti szempontból is három jól elkülöníthető részre lehet felosztani. Az első nyilvánvalóan az előző évtizedektől tart 1686-ig. A második a török kiűzésétől a Rákóczi-szabadságharcig. A harmadik a szabadságharc éveit foglalja magába. Lényegében az első szakasznak is van természetes határidőpontja, és nem kizárólag a források hiánya szabja meg a kezdő terminust. Az 1660-as évekkel megszűnt a hódoltság „békés" időszaka. A sorozatos háborúk, a hadak vonulásai és a szisztematikus kettős adóztatás döntően befolyásolták a város gazdasági és ezen keresztül pénzügyi életét.1 6 A cívis város lakóinak száma, gazdasági teherbíró képességének alakulása is kirajzolja e három szakasz határait.1 7 14 Az ezt tartalmazó kézirat a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtani Osztályán és a Bács-Kiskun megyei Levéltárban hozzáférhető. (Iványosi-Szabó Tibor: Pénzforgalom és a pénz forgalmi értékének alakulása Kecskeméten 1662-1711. Kézirat. 170. 1.) 15 Az anyaggyűjtés során igyekeztünk az összes rendelkezésünkre álló forrást feldolgozni. A következő irategyüttesek adatait használtuk fel: Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kecskemét város Levéltára: Tanácsülési jegyzőkönyvek 1690-1695., Körlevelek jegyzőkönyvei 1683-1687., Levelek 1675-., Városi szerződések 1672-., Földesúri szolgáltatások iratai 1599-., Dézsmával kapcsolatos iratok és összeírások 1602-., Végrendeletek 1655-., Vegyes iratok 1662-., Adóügyi iratok 1633-., Adólajstromok 1662-., Számadási lajstromok 1663-., Számadáskönyvek 1662-., A borbíró számadásai 1688-, A székbíró számadásai 1674-., Bírálati irományok 1649-., A pesti ház iratai 1685-., A kunsági pusztákra vonatkozó iratok 1690-.. Régi oklevelek. 1557-., Török levelek magyar fordításban 1597-1688., Káptalani regesztrumok másolatai 1439-., Hornyik-féle levélmásolatok 1359-., A római katolikusokkal kapcsolatos iratok 1678-., A város földesurainak levelezése. Kecskeméti Református Egyházközség iratai: Gondnoki számadások. Levelek. Végrendeletek. Pest megyei Levéltár, Nagykőrös varos Levéltára: Szamadáskönyvek. Adókönyvek. 16 A választott kezdőpont csaknem egybeesik az 1659-es pénzreformmal. A török állami adók a 17. század első harmadában alig emelkedtek. Az akkor fizetett összeg nagysága nem is hasonlítható az 1660-as évek második felében követelt adókhoz. De még az adónál is súlyosabbnak minősültek sok esetben a különféle, korábban ismeretlen szolgáltatások: pl. Érsekújvárba történő szekerezés (Purjesz /.: A török hódoltság Pest megyében a XVIII. század második felében. Levéltári Közlemények. 1958. 188.), bizonyos természetbeni szolgáltatások (vaj), melyek beszerzése igen körülményes volt a kívánt mennyiségben. E szolgáltatásokra vonatkozóan részletesebben 1. még Hornyik III. kötet. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a hódoltsági mezővárosok állami kizsákmányolásának mértékére és pontos gyakorlatára csak utalásaink vannak. Ezek ellenőrzése, a teljes adatbázis feltárása és értékelése, majd más országrészeken levő hasonló települések terheivel való összehasonlítása még nem történt meg. Minden bizonnyal ezzel magyarázható, hogy makacsul él a török kizsákmányolással kapcsolatosan több hamis illúzió. 1'Kecskemét lakosságának számával és teherbíró képességének alakulásával részletesen foglalkozik Iványosi-Szabó Tibor: Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcból. In: Bács-Kiskun megye múltjából II. (A késői feudalizmus kora) 287-342. Az egyes szakaszokra vonatkozó adatokat, így a következő táblázatot is ebből a tanulmányból vettük. A vadszám fogalmáról, a sajátos adónemről 1. uo. 26. sz. jegyzet.
