Századok – 1980

Közlemények - Iványosi–Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1622–1711 között 71/I

92 IVÄNYOSI-SZABÖ TIBOR timon gyakorlatilag teljes kiiktatása sem tette viszont lehetővé, hogy a tallér és vele együtt az arany a régi értékszintjén állapodjon meg. Mindkét városban a 240 dénár értéke vált tartóssá. Nem mellőzhető az sem, hogy a kecskeméti adatok 1682 után további meglepő hullámzásokat mutatnak. 1683-1685 között a tallér dénárértéke 240-ről 280-ra emelkedett, az arany dénárértéke pedig ezen években 600 dénáron kulminált, és mindkettő 1686-ban a felszabadítás hatására alázuhant. Átmenetileg csaknem az 1666-68-as szintre süllyedt, és csak néhány évvel később emelkedett ismét az 1668—82-es átlagra. Ez a hullámzás tehát csaknem teljesen független a timon forgalmának helyi alakulásától. Ennek alapján a két pénznem felértékelődését alapvetően más okokban kell keresnünk. Búza János is utal arra, hogy a pénzek értékváltozásait Magyarországon a 17. sz. második harmadában a világgazdasági hatások is befolyásolták. A Török Birodalom sajátos pénzügyi helyzete, amely a 17. század végén a felszabadító harcok hatására igen súlyos válságot élt át, messzemenően kihatott a hódoltság területének pénzügyi és gazdasági életére. Az alábbi táblázataink a kétségtelen hézagosságuk ellenére ezt egyértelműen igazolják. A tallér dénárértékének alakulása az ország egyes területein a helyi források alapján a török kiűzéséig: Év Buda Kecskemét Felső-Magyarországi főurak számára történő kifizetések alapján (dénár) Év dénár garas dénár garas Felső-Magyarországi főurak számára történő kifizetések alapján (dénár) 1662 160 1663 -5 160 6 --1664 200 -160 6 --1665 -7 160 6 -— 1666 --200 --180 1667 --200 6 --1668 --200 --1669 --220 -— -1670 --220 --1671 — -260 --1672 255 -260 --1673 --240 --180 1674 270 -240 6 -200 1675 270 -240 --1676 270 -240 --1677 270 -240 6,5 --1678 270 — 240 --1679 270 -240 --1680 --240 6,66 -200 1681 270 -240 6,5 7 -1682 240 6,63 240 6,5 7 -1683 280 -280 6,5 7 -1684 .294 -280 -7 -1685 — — 280 — — —