Századok – 1980
Közlemények - Iványosi–Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1622–1711 között 71/I
PÉNZFORGALOM KECSKEMÉTEN 1662-1711 KÖZÖTT 93 Az arany dénárértékének alakulása: Buda Kecskemét Év dénár garas dénár garas 1677 1678 1679 1681 1682 1683 1684 600 600 14 480 500 540 13 15 15 540 600 600 15 14 15 15 Eszerint tehát a kecskeméti árfolyam viszonylag szorosan követte a budai értékemelkedést. A török árfolyamemelés kihatása egyértelműnek látszik. Hangsúlyoznunk kell tehát azt, hogy a budai értékek nem egyszerűen magasabbak voltak, hanem erőteljesen visszahatottak a hódoltsági terület pénzügyi gyakorlatára. Ezt igazolja továbbá a garas árfolyamában mutatkozó kölcsönhatás is. 1663-ban a helyi forgalomban egy tallérért 6 garast adtak, tehát 26,6 dénár értékben fogadták azt el. A budai árfolyamra egyértelmű adatunk csak 1676-ból van, ekkor már következetesen 40 dénárban számolják az öreg garast. Ezekben az években viszont már Kecskeméten is 36 dénár az árfolyam, 1683-tól következetesen 40 dénár, és 1684-ben Budán már 42 dénárért fogadják el a garast. Tehát a „felhúzó erő" kétségtelen. Egy ennyire összetett gazdasági folyamatot egy-egy okkal természetesen nem lehet magyarázni. Mivel kimutathatóan az ország minden részén számottevően emelkedett az arany és a tallér értéke, sőt az ország határain kívül is, a Török Birodalom és a Habsburgok fennhatósága alá tartozó területeken egyaránt jelentős pénzügyi-gazdasági zavarok jelentkeztek, ezeknek a magyar területekre történő visszahatása elkerülhetetlen volt. A garas szinte inflációt okozó tömeges veretése az egyik alapvetően fontos oka az elemzett árfolyamemelkedésnek.3 0 Ugyanakkor kétségtelen, hogy a gazdaságon kívüli hatások, a törökök háborús készülődései, a közbiztonság fokozott romlása, a török által követelt újabb szolgáltatások (szekerezés stb.), majd a háborúk alaposan megzavarták a korábbi külföldi gazdasági kapcsolatokat is. Ezek külön-külön és együttesen is hozzájárulhattak a ritkábban beszerezhető pénzek értékének emelkedéséhez. A török kiűzése után e téren kialakult egyensúly jelzi, hogy a legfeltűnőbb árfolyamhullámzásokat ezek az utóbbi okok idézték elő, amennyiben felfokozták a mélyebben meghúzódó valutáris és gazdasági mozgatók hatását. (1. V. számú táblázatot.) Megkülönböztetett figyelmet érdemel az arany és a tallér átváltási arányának alakulása is ebben a fél évszázadban. A három szakaszon belül, sajnos, nem egyforma mértékben rendelkezünk adatokkal. Legbővebben a hódoltság korából, legszűkösebben a szabadságharc éveiből tudtunk tényeket gyűjteni.3 1 Az összegzést a VI. sz. táblázat tartalmazza. 3 0 Ezt hangsúlyozza Huszár Lajos is: uo. 31 Búza János: uo. 103. ö az 1669-1681 közötti évekből a nagykőrösi forrásokban nem lelt adatokat. Ezért a lényegesen bővebb kecskeméti forrásokra fokozottabban kell támaszkodnunk a következtetések levonásában.
