Századok – 1980
Folyóiratszemle - Nyifontov A. Sz.: Új adatok a jobbágyfelszabadítás előtti Oroszországi iparáról 883/V
381 FOLYÓIRATSZEMLE A. SZ NYIFONTOV: ÚJ ADATOK A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ELŐTTI OROSZORSZÁG IPARÁRÓL A cikk tárgya az oroszországi ipari átalakulás kibontakozása szempontjából érdemel figyelmet. A szerző' több évtizedes kutatómunka eredményei alapján kísérli meg a továbblépést ebben a hosszú ideje vitatott témában. Az értelmezési különbségek mellett a forrásbázis pontatlansága, szórványos jellege is hozzájárult az eltérő megállapításokhoz. A kutatók mind ez ideig a gyári statisztikák adatait, ill. a manufaktúrákat és a kereskedelmi cégeket felügyelő központi hivatalok összesítéseit használták fel az 1861 előtti ipar rekonstruálásához. Azon túl, hogy ez a forrásanyag nem volt teljes, nem tette lehetővé a gyárak, a manufaktúrák és a kis műhelyek megkülönböztetését, sőt az ágazatok szerinti csoportosítást sem. Átgondolt forráskritikára volt szükség - amire már Lenin is felhívta a figyelmet -és újabb források feltárására. Mielőtt az e téren elért, a kérdés vizsgálatában korszakalkotónak nevezhető kutatási eredményeit Nyifontov összegezné, rövid historiográfiai áttekintést ad. Az 1920-as évek végétől M. F. Zlotnyikov publikációi foglalkoztak a témával. Tugan-Baranovszkij kritikájából indult ki, s arra a következtetésre jutott, hogy az oroszországi ipari átalakulás megindult ugyan 1861 előtt, de tulajdonképpen csak a 19. század utolsó harmadában bontakozott ki. Az 1930-as évtized végén Sz. G. Sztrumilin tanulmányai más következtetésre jutottak. Álláspontja szerint az 1860-as évtizedre lezárult az ipari forradalom első szakasza Oroszországban. Vizsgálódásai során Anglia 1800-as, ill.hazája 186 l-es ipari termelési adatait hasonlította össze. Az összevetésben Oroszország fejlettebbnek bizonyult az ipari forradalom kezdeténél tartó Angliánál, s ennek alapján datálta korábbra az orosz ipari átalakulást. Nyifontov megjegyzi, hogy Sztrumilin nem jelölte meg forrásbázisát, és számítási módjára sem derült fény. Körültekintőbben kutatott, óvatosabban következtetett V. K. Jacunszkij. A gyapot-, cukor-, a papíripar, az uráli vaskohászat és a gépgyártás adatait dolgozta fel. Az említett ágazatokban szerinte az 1830-1880 közötti fél évszázadban ment végbe a technikai átalakulás. Egyidejűleg azonban hangsúlyozta forrásai hiányos, szórványos jellegét, pontatlanságát. Tulajdonképpen az ő nyomdokait követte Nyifontov, amikor a téma forrásbázisának kiszélesítésére vállalkozott. Eredménnyel. Az 186l-es szentpétervári országos ipari kiállítás előkészítése, megrendezése, sajtóvisszhangja képezte az újabb leletek egyik legértékesebb részét. A moszkvai kormányzóság 300 textilgyáráról, ezer egyéb üzeméről, az uráli bányákról szerepelnek adatok a kiállítás irattárában. A vonatkozó sajtóanyag szintén igen értékes, mert szakszerű elemzéseket tartalmaz a kiállított termékekről, az előállító üzemekről, s ezáltal Oroszország európai részének ipari termeléséről. Az ipari kiállítás kapcsán feltárt anyagok lehetővé teszik a központi statisztikák kontrollját, ill. az üzemek méret szerinti csoportosítását, amely figyelembe veszi a munkáslétszámot és az évi termelési értéket is. Hasonlóan értékes, gazdag anyagot szolgáltattak a vidéki (egykori kormányzósági) levéltárak. Különösen az ún. „évkönyvek" törekedtek minél többet elárulni a terület gazdasági életéről is. Az Államtanács levéltárában 38 kormányzóság 400 nemesi manufaktúrájáról kerültek elő iratok. Nyifontov eredménnyel búvárkodott a központi levéltárakban őrzött kormányzósági iratok között is. Még a Mezőgazdasági Minisztérium fondjai is őriztek az ipari termelésre vonatkozó adatokat. Különösen a jobbágyreform előkészítésével kapcsolatos akták. A cári vezérkar földrajzi leírásait, statisztikai összesítéseit ugyancsak eredményesen elemezte a cikk szerzője. A nyomdaiparról pl. a rendőrségi akták között talált értékes forrásokat. Szerzőnk tehát hosszan tartó, körültekintő kutatómunka után kiszélesítette a téma forrásbázisát. Tanulmánya még nem részletes elemzés, de felhívja a figyelmet a forrásfeltárás további lehetőségeire, és eddigi eredményei alapján is újszerű következtetések levonását teszi lehetővé. Az általa feldolgozott anyag ugyanis egészében véve átfogja az európai Oroszországot, lehetővé teszi az ipari üzemek differenciálását. Gyárnak a legalább 16 munkást foglalkoztató vagy gőzgéppel rendelkező
