Századok – 1980
Vita - Ádám Magda: A müncheni egyezmény a II. világháború nyitánya 846/V
VITA 855 azzal az elhatározással, hogy - ha bármilyen kis mértékben is - hozzájáruljak annak a történelmi tanulságnak a levonásához, amelyet a Duna menti államok két világháború közötti politikája eredményezett: amelynek végül is az lett a következménye, hogy külön-külön egymással hadakozva, vagy egymást cserben hagyva, valódi vagy vélt kisszerű érdekeiket hangoztatva, vagy előtérbe állítva, hulltak a náci Németország karmai közé. Ennek a tanulságnak a levonására törekedtem írásban és szóban (nemzetközi konferenciákon). Ezt a célt tartottam szem előtt pl. amikor a várnai nemzetközi konferencián vitába szálltam Elisa Campus román történész Bleddel kapcsolatos nézeteivel,3 8 és amikor hozzászóltam Pritz tanulmányához. Minthogy Pritz válaszcikkéből nyilvánvaló: téves nézetei mellett konzekvensen kitart, ismételten kénytelen vagyok belemenni logikai ellentmondásainak taglalásába. Pritz álláspontja: „Bled keresztezte Hitler terveit. Bled igazi jelentőségét éppen ebben kell látnunk."39 Állításainak igazolására az alábbi mondatomat idézi: „Hitleréк nagy elégedetlensége azzal magyarázható, hogy Magyarország tárgyalt és két kérdésben — ha felemás módon is — megegyezett Csehszlovákiával, melynek megsemmisítését közeljövőre tervezték."40 Vitacikkében aláhúzza: ebben az értelemben tartom a bledi egyezményt németellenesnek".4 1 Ha az ember az indoklást elolvassa, nem hisz a szemének. Ez az indoklás annál is meglepőbb, mert Pritz több olyan dokumentumot közöl, amely egyértelműen arról tanúskodik, hogy Magyarország csak taktikai megfontolásból tárgyalt és két kérdésben ideiglenesen megállapodott Csehszlovákiával, és ezen az úton (teljesíthetetlen követelések felállításával) kívánta a végleges megállapodásból kirekeszteni, illetve a kisantantot szétrobbantani. Ez lenne anémetellenesség. A náci vezér Magyarországtól két - egymást kizáró — magatartást követelt: a) Egyezzen meg Jugoszláviával, és hozzon létre egy modus vivendi-t. Romániával, b) Ne tárgyaljon Csehszlovákiával. A kisantant puszta fennállása a kettőt egyszerre lehetetlenné tette. Magyarországnak, ha meg akart egyezni Jugoszláviával és Romániával, tárgyalnia kellett Csehszlovákiával is. Ha pedig ezt nem tette, az utóbbi két állam nem volt hajlandó vele tárgyalóasztalhoz ülni. Ezt a magyar diplomácia számtalanszor próbálta bizonyítani a németeknek és igazolni a Csehszlovákiával szembeni magatartást. Hitler - a történelemben olyan sokszor tapasztalt nagyhatalmú diktátori pozíciójából — fölényeskedve a paradoxont nem volt hajlandó tudomásul venni, és Magyarországtól a lehetetlent követelte: a paradoxon megoldását, amit Magyarország - érthetően — nem tudott teljesíteni. Pritz sajátos szillogizmusa: Premisszák: Í.Hitler célja a kisantant szétrobbantása.4 2 2. A magyar kormánynak Bledben sikerült a kisantantot szétrobbantania.4 3 Pritz konklúziója a fenti premisszákból: „Bled keresztezte Hitler terveit."4 4 3 "Association International D'Études du Sud-Est Européen „Balkáni Bizottsága által rendezett konferencia „Les peuples de Sud-Est Européen et leurs efforts pour la paix et la sécurité dans l'Entre deux - guerres" Várna, 1975. június 9-12. 3 'Pritz: A kiéli találkozó .. . 659.1. 74. jegyzet. 4 0 Ádám Magda: Magyarország és a kisantant a harmincas években. 262.1. Idézi Pritz Pál: Válasz ... 995-996.1. 41 Pritz Pál: Válasz .. . 995-996.1. 4 3 ,A kisantant felrobbantását is Hitlerék elsó'sorban (bár nem kizárólagosan) Prága elszigetelése végett szorgalmazták." Pritz Pál: A kiéli találkozó 649.1. (kiemelés Â. M.) 9*
