Századok – 1980
Közlemények - Jemnitz János: Rónai Zoltán 1919 utáni sajtótevékenységéről 818/V
840 JF.MNITZ JÁNOS Rónai a kudarcra feleletet is keresett, s az okokat a következőkben jelölte meg: „a közép-európai forradalmak szocializálási terveinek megvalósítási útjába két körülmény gördített akadályokat. Az egyik az ellenforradalmi áramlatok gyors megerősödése. A másik: a munkásság széles rétegeit a bérkérdés jobban érdekelte a szocializmus megvalósításánál".59 Közép-Európában a szocializálási tervek végül is egyelőre elbuktak, s a visszavonulás keretei között - mint írta - „a szocializálás helyett a szociálpolitika, a szociális reform kerül a politikai harcok homlokterébe".60 Majd hozzáfűzte: „a szociális reformok hosszú sorát megvalósító német és osztrák forradalmak összeroppanása, a fasizmus diadala komoly veszedelmet jelent a nyugat-európai munkásság számára is" -majd utalt a különféle szocialista munkatervekre, amelyeknek gazdasági programja emlékeztet a közép-európai országok pártjainak háború utáni munkaprogramjaira. Mindezeknél aláhúzott egy motívumot, amit különösen fontosnak tartott: „Ezek a munkatervek felismerik a gazdasági válságnak, elsősorban a növekvő munkanélküliségnek fasizáló hatását," ezért követelik a hitelélet, a kulcsiparok, trösztök szocializálását, mert így remélik a munkanélküliséget felszámolni. Rónai hangsúlyozta, hogy a középrétegek támogatására is szükségük van, majd megállapította: ,,a fasizmus a tömegek érzelmeire hat elsősorban, a szocializmusnak is olyan módszerekre van szüksége, amelyek alkalmasak a tömegek szenvedélyeinek fokozására. Ezért szükség van a fasizmus elleni küzdelemben erős eszmei motorokra is, nemcsak a munkásosztály hétköznapi érdekeinek védelmére".6 1 Rónai külön kitért arra a kérdésre, hogy Magyarországon milyennek kell lennie a korszerű munkatervnek. Három mozzanatot emelt ki: elő kell mozdítania az agrárreformot, az ország elmaradottságának felszámolását, s végül az ország politikai rendszerének átalakítását, mivel „a munkaterv politikai előfeltétele a magyar demokrácia megvalósítása".62 A nagyobb célok kijelölése mellett a közvetlen reformokról sem szabad lemondani, aminek során magyar relációban is nagy jelentőséget tulajdonított a középrétegek megnyerésének. A munkaterv demokratikus tartalmával európai szinten is foglalkozott, s megemlékezett arról, hogy a munkásmozgalom szindikalista áramlatai miként jutottak különféle tapasztalatok során és árán az 1930-as években a demokrácia előnyös oldalainak felismerésére, ami „a régimódi szindikalizmus utolsó bástyájánál", a spanyol szindikalizmusnál is megfigyelhető. Másfelől viszont fontos feladatnak látta, hogy a munkásszervezetek hatékonyak legyenek, szakszerűen és gyorsan tudjanak eljárni.6 3 Rónai a fasizmus elleni froní francia és belga harcállásait részletesebben is elemezte. E két országban a szocialisták a kormány vezetőivé lettek, választási sikereket arattak. Kitért mind a választási győzelmekre, mind a szemben álló pártokra, a régi francia radikális, illetőleg a belga katolikus párt meggyengülésére, s a helybeli fasiszta pártok kialakított munkatervekről, a szocialista pártok kongresszusain folyó vitákról 1935-36-ban többször is összegezést adott. ' 'Uo. 60 l. m. 50.1. 61 1. cikk, 60.1. 4 4. cikk, 51.1. 6 3 1. cikk, 52 -54.1. Ilyen összefüggésben is külön figyelmet szentelt jegyzeteiben a „vörös Bécs" után a „vörös London" kialakulásának.
