Századok – 1980
Közlemények - Jemnitz János: Rónai Zoltán 1919 utáni sajtótevékenységéről 818/V
832 JF.MNITZ JÁNOS győzött a fasizmus," s Rónai éppen ezért sürgette minden réteg, köztük a középrétegek antifasiszta, antikapitalista harcra való megnyerését.3 7 Rónai ugyanitt még egy kérdésre kitért: a békés út problémájára, illetőleg arra, hogy a szocializmus megvalósításához többféle út vezet. Mindezt összefüggésbe hozta az adott korszak munkásmozgalma előtt álló lehetőségekkel és követelményekkel: „A kapitalizmustól a szocializmushoz vezető utat nem lehet egy kaptafára húzni. Ez az út olyan sokrétű, mint amilyen különböző volt a feudalizmustól a kapitalizmushoz vezető út."3 8 Rónai megállapítja, hogy ezzel az igazsággal Sztálin „is kezd" szembenézni, de egész elképzelését, politikai rendszerét még ez a felismerés nem hatja át, s ahogy Rónai fogalmazta „az egyszerűsített orosz történelem »megoldása« éppoly kevésbé alkalmas recept minden ország számára, mint a még jobban egyszerűsített angol történelem, H. G. Wells álláspontja".39 A sokféle utat számba véve, a konkrét helyzetet tanulmányozva „elasztikus osztálystratégiával" kell biztosítani, hogy a legnagyobb hatékonysággal érhessék el a társadalom átalakítását — vallotta Rónai. A „Vándor"-cikkek mellett a folyóirat ezévi számai két R. Z. írást is közöltek, mindkettő a nemzetközi politika, a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseivel foglalkozott. Az elsőben Rónai a fasizmus ausztriai hatalomrajutásával, ennek várható következményeivel foglalkozva a kritikusokkal szemben megismételte, hogy a felkelés elől egyszerűen nem lehetett kitérni, s a megmozdulás még bukásában is üdvös volt, mert lendületet adott más országok antifasiszta mozgalmainak. Emellett Rónai érintett olyan problémákat, mint hogy hol lehet megfigyelni életerős fasiszta mozgalmakat (Spanyolországot, Lettországot és Csehszlovákiát nevezte meg), megkülönböztetvén az 1920-as évek „rothadó" fasizmusát az „új, életerős" náci mozgalomtól. A másik R. Z. cikk a Népszövetség sorsával és történeti útjával foglalkozott. Végigkísérte keletkezését, a győztesek és legyőzöttek problémáit, az antant s mindenekelőtt a francia imperializmus felelősségét, majd szembeállította a Népszövetség 1920-as évekbeli jellegét az 1930-as évekkel. Megállapította, hogy Hitler hatalomra jutása teljesen új helyzetet teremtett, a lefegyverezés helyébe minden országban a fegyverkezés került. Rónai megemlítette, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió csatlakozása új feltételeket teremthet, megmentheti a Népszövetséget (s itt reális lehetőségként vetette fel a kollektív biztonság kialakítását, e vonatkozásban is élesen szembeállítva a Clemenceau és a Blum képviselte francia politikát). A sikert illetően azonban már kételyei voltak 40 Rónai magyar kapcsolataihoz tartozott, hogy amikor a Népszava megünnepelte napilapként való megjelenésének 50. évfordulóját, akkor Rónaitól is személyes visszaemlékezést kértek. Rónai válasza így hangzott: „Marxisták számára évfordulóknak egy a jelentősége: segítenek felemelkedni a perc perspektívájából a históriai szemlélet magaslatára. A munkásmozgalom harcosai számára a történelemnél nincs tanulságosabb mérték. A Népszava és a magyar munkásmozgalom harminc esztendeje alatt hányszor kelt és szállt az idők vihara, hányszor temettek bennünket, hányszor derült ki az orvosilag iskolázatlan 31 Roosevelt. . . i. m. 388. 1. 3 8 Roosevelt. . : i. m. 388.1. 39 Roosevelt. . . i. m. 389. 1. 4 "R. Z.: A Népszövetség válsága. Szocializmus, 1934. 158-164. 1. Ugyanebben az évfolyamban ,,-i -n." szignóval írt cikkében már ekkor élesen bírálta az angol munkáspárt szemléletében eró's pacifizmust.
