Századok – 1980
Közlemények - Jemnitz János: Rónai Zoltán 1919 utáni sajtótevékenységéről 818/V
RÓNAI ZOLTÁN 1919 UTÁNI SAJTÓTEVÉKENYSÉGÉRŐL 827 Rónai cikkét szerkesztőségi magyarázat vezette be, amelyben őt a Tanácsköztársaság volt szocialista igazságügyminisztereként mutatták be az angol olvasóknak. Megjegyezték, hogy ezt végső soron az antant kormányok buktatták meg, amelyek így felelősek a magyar ellenforradalomért. Rónai a maga részéről ezen a ponton vette fel a fonalat, s tiltakozott azellen, hogy a Népszövetség megerősítse egy olyan kormány helyzetét, amely legbrutálisabban nyomja el a népet. S ugyanitt hosszan taglalta, hogy egyes képviselőket miként hurcoltak meg, köztársasági politikusokat hogyan börtönöztek be, s a kirívó jogtiprások között említette Károlyi Mihály vagyonának elkobzását is, s az ellenforradalmár közönséges gyilkos-bűnözők büntetlenségét.2 3 Rónai Zoltán (Vándor Zoltán) a magyar szociáldemokrata sajtóban 1919 után A pontos felmérés, értékelés még a jövő feladata, hiszen a Népszava évfolyamainak áttekintése és annak felderítése, hogy esetleg milyen más álneveken, vagy névtelenül írt még Rónai a hazai magyar sajtóban, hosszabb kutatómunkát tesz szükségessé. A probléma aműgy is bonyolult, s a kezdő dátumot sem ismerjük pontosan. Csak visszautalhatunk Mónus Illés Böhm Vilmosnak Kunfi Zsigmond halála másnapján írott soraira: „Egyet nem hallgathatok el. Egy benső, éveken át hordott vágyam és reményem semmisült meg Kunfi halálával. Minden vágyam és gondolatom az volt, hogy ő is visszajusson a mi mozgalmunkba. Nemegyszer juttattam kifejezésre ezt és ugyanezért a célért próbáltam őt nagyon sokszor rábírni arra, hogy íijon. Sajnos, ez utóbbi sohasem sikerült... Boldog volnék, hogyha ön is és Rónai elvtárs is — akár álnévvel is — állandó aktív harcossá válnék a Népszava és a Szocializmus hasábjain." Majd Mónus ismételten aláhúzta, hogy ennek semmiként nem lehetnek leküzdhetetlen akadályai.24 E levél csak arra utal, hogy 1929-ig ilyen rendszeres együttműködés nem alakult ki, de hogy mikorra tehetjük a nyitó dátumot — mint jeleztük —, ezt csak az elkövetkező kutatás tárhatja fel. Mindenesetre tény, hogy e kapcsolat végül az 1930-as években mégis létrejött, s mindenesetre a magyar párt szellemi felfrissülését, horizontjának kiszélesedését hozta. Rónai terjedelmesebb, elmélyültebb írásai először újra a Szocializmus hasábjain jelentek meg — s ezekben a nemzetközi helyzetről, gyakran a nemzetközi munkásmozgalomról adott áttekintést. Hozzátehetjük, a kezdet maga is szembetűnő: 1934, a német fasizmus győzelmének másnapja, amely valóban fordulópont a korszak történetében. Az első hosszabb Rónai írás (ezúttal is már Vándor Zoltán aláírással jelent meg) a francia egységfronttal foglalkozott, de az irányt adó szempont tulajdonképpen mégis a fasizmus, a fasizmussal szembeni védekezés, harc volt. Rónai cikkét így kezdte: „A német munkásmozgalom bukásának egyik legfontosabb oka: a proletariátus szétforgácsoltsága, belső meghasonlása."2 5 S keserűen tette hozzá, hogy ez a belső harc nem szűnt meg a fasizmus győzelme után sem. Ezt követően foglalkozott a kommunista egységfront-aj ánlatokkal. 2 3Rónai Zoltán: Hungary and the League. The New Leader, 1924. febr. "P. I. Arch. 658. f. 5. csop.-Mónus Illés 1929. december 16-i levele Böhm Vilmoshoz. 2 5 Rónai Zoltán: A francia egységfront. Szocializmus, 1934. szeptember. 244.1.
