Századok – 1980
Közlemények - M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegeződése (1872–1917) 781/V
782 M. TÓVÁRI JUDIT A tisztviselő rétegnél a vizsgálat legfőbb szempontja, hogy társadalmilag mennyire kapcsolódott a régi nemességhez, a tőkés polgársághoz, vagy az értelmiséghez. Alapvető forrásunkat a város legtöbb állami egyenes adót fizetőiről évente összeállított névsorok képezték.2 Célunk azonban elsődlegesen nem kizárólag a virilisták megismerése volt. Azokat a gazdasági tényezőket kutattuk, amelyek a szabadversenyes kapitalizmus idejére a legnagyobb vagyonokat kialakították, majd a monopolkapitalizmus kezdeti időszakában a jelentősebb helyi tőkésvagyon alkotóelemeivé váltak. Mivel forrásaink lehetővé tették a helyi társadalom gazdasági vezető rétegének személyekig lemenő vizsgálatát, figyelemmel tudtuk kísérni a polgári társadalomnak azt a rétegét, amely a gazdasági életben hosszabb-rövidebb időn keresztül a vezető szerepet játszotta. A város képviselőtestületében azonos számban szerepeltek a választott és a virilis tagok, a súlyosabb részt — éppen gazdasági hatalmuknál fogva — ez utóbbiak jelentették. Mivel a tőkefelhalmozás csúcsán általában a legnagyobb adót fizetők álltak, forrásunkban — a virilisjegyzékekben — mindazok a rétegek jelen vannak, amelyek a tőkefelhalmozás szempontjából számbavehetők. A társadalmi mozgás fent jellemezett elemzéséhez a csupán számszerű bizonyítást lehetővé tevő, nagyjából egységes szempontok szerint készült statisztikai adatanyag nem elegendő, mert csak mennyiségi és nem minőségi összehasonlítást tesz lehetővé. A tartalmi változások — a társadalmi hovatartozás, az átrétegződés — szempontunk szerinti felderítéséhez a helyi társadalomnak az egyénekig lemenő forrásbázisára volt szükségünk. Ilyen forrásanyagnak tekintettük a legtöbb adót fizetőkről évente összeállított jegyzékeket, az 1817. évi Liber fundualist és a hozzá kapcsolódó térképet,3 az 1845. évi házadóösszeírást,4 az 1848. évi országgyűlési követválasztók névsorát,5 amely feltüntette a névsorba történt felvétel jogcímét. Részvénytársaságok igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjairól a compassok6 és a Miskolczi Takarékpénztár 1845. évi zárszámadása tájékoztattak. 1 Az állami egyenesadók körébe tartozott a kereseti adó, a földadó, a házadó, az általános jövedelmi pótadó, a tőkekamat- és járadékadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, a bányaadó, a nyereményadó, a szállítási adó, a fegyver- és vadászati adó, a hadmentessegi díj, az országos betegápolási pótadó. A virilis-jegyzékek a listára felvett személyek neve mellett egy összegben tüntették fel a fizetett adó nagyságát, amely az egyenesadók bármelyikéből, illetve bármilyen arányú kombinációjából összetevődhetett, s így nem biztos, hogy az adózó neve mellett feltüntettt foglalkozás szolgált az adókivetés egyedüli alapjául. A tanulmányban megjelölt további források segítségével azonban ezek virilis-listán nem tükröződő vagyonalapok - felderíthetők. A részvénytársaságokba fektetett tőke az adó összegében nem jut kifejezésre, mert azt a részvénytársaság jövedelménél adóztatták. A legtöbb helyi részvénytársaság azonban éves zárszámadásának a végén feltüntette részvényeseinek a nevét, a vásárolt részvények számával együtt. Az adókulcsok változásai — éppen azért, mert a virilizmus alapját képező összeget többféle egyenesadó együttesen képezte - legfeljebb a listán belül az egyes személyek sorrendjén változtathattak. A virilisjegyzékek forrásértékéről Id.: Vörös Kárvly: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917. - Tanulmányok Budapest múltjából. XVII. Bp., 1966.; Uő.: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban. - Tanulmányok Budapest múltjából. XVIII. Bp., 1971. 'Herman Ottó Múzeum, Miskolc. Helytörténeti Adattár 68. 8. I. Liber fundualis. Miskolcz, 1817. 4 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, Miskolc. Tanácsi iratok 1165/1841 Házakra és pincékre kivetett jóléti adó kivetési, ill. beszedési jegyzékek, 1845. 'B.A.Z.m. Lt. Miskolc. Tanácsi iratok 481/1848. Követválasztók névsora 1848. 'Magyar Compass 1881. Szerk. Mihók Sándor. Bp., 1881. Magyar Compass 1899/1900. Szerk. Galánthai Nagy Sándor Bp., 1899. Mihók-féle Magyar Compass 1909. Szerk. Galánthai Nagy Sándor Bp., 1909. - Nagy Magyar Compass 1916-1917. Szerk. Galánthai Nagy Sándor. Bp., 1917.
