Századok – 1980
Közlemények - M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegeződése (1872–1917) 781/V
A MISKOLCI TÁRSADALOM ATRÉTEGZÖDÉSE (1872-1917) 783 Végső soron a dualizmus kora legtöbb adót fizetőinek vizsgálata választ adhat arra a kérdésre, hogy korszakunkban beszélhetünk-e stabil helyi vezető réteg létezéséről, milyen mértékben éltek tovább a feudális maradványok, és a társadalom mely szektorában vált teljessé a polgári átalakulás. A közteherviselés törvénybe iktatása, a robot, a dézsma stb. eltörlése, az ősiség megszüntetése által tette meg a magyar törvényhozás az első lépést a polgárosodás irányába. A földbirtok forgalmának szabaddá tételével és pénzintézetek létesítésével a hitel biztosítása volt az az alap, amely nélkül a modern polgári állam elképzelhetetlen. 1872-ben a céhek eltörlésével a szabad iparűzés terén nyílt előrelépési lehetőség. Az 1870-es első nagy közigazgatási törvény pedig a vármegyék, városok, községek szervezetét igyekezett hozzáigazítani az átalakulást követő gazdasági változások követelményeihez. A polgári állam igényeinek megfelelő, kiegyezés utáni törvényalkotás a legvagyonosabb elemek számára biztosította — csupán megfelelő vagyoni helyzetük, illetve az ezt kifejező állami egyenesadójuk összege alapján — a városi képviselőtestület tagsági helyeinek a felét. Kérdés most már, hogy ezzel a törvényadta lehetőséggel a társadalom mely rétege tudott élni. A nemességnek még az 1848-as törvényhozás is automatikusan, személyre szólóan biztosította a választójogot. De vajon 1872-re a város társadalmának mely rétegéből kerültek ki azok az elemek, amelyek 20—25 év alatt olyan vagyonra tettek szert, amely bejuttatta őket az önkormányzati testületbe, soraikban milyen volt a régi nemesség aránya? Az egyes személyek társadalmi hovatartozását a birtokos nemesi kategórián túl tőkés polgári és értelmiségi csoportokban vizsgáljuk. Ide tartozna még a paraszt-polgári kategória, de ebbe a csoportba sorolható személy nem volt virüiseink között. Az így kialakított kategóriákon belül külön vizsgáljuk az 1848 előtti nemességet és polgáijogot, mint olyan tényezőt, amely tulajdonosát a feudális közigazgatásba is bejuttatta, valamint a zsidó polgárságot, amelynek vagyonképződése már egyértelműen a polgári törvényhozás által biztosított, kapitalizmus-teremtette lehetőség volt.7 A legtöbb állami egyenesadót fizetők névjegyzékeinek folyamatos, évenkénti összeállítását a polgári kori törvényhozás első nagy közigazgatási törvényei, az 1870. évi 42. és az 1871. évi 18. törvénycikkek rendelték el. Ezek a jegyzékek8 szolgáltak alapul az önkormányzatokat irányító képviseleti testületekben a tagság felét jelentő helyek betöltéséhez. 1848-ig Miskolc földesúri mezőváros, a diósgyőri koronauradalom tartozéka. 1872-től rendezett tanácsú város, amelynek képviselőtestülete 100 legtöbb adót fizetőből és 100 választott tagból állt. Erről a 100 személyről állították össze évente a virilis-jegyzékeket, amelyek őket automatikusan, minden jelölés, választás kizárásával, csupán vagyoni 7 A miskolci zsidóságra vonatkozó adatokat az alábbi forrásokból vettük: Magyar zsidó lexikon. Bp., 1929. - Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. 3. köt. Bp. 1937-1939. - Paszternák, Ráv Salamon: Miskolc és környéke mártírkönyve. Tel-Aviv, 1970. - Miskolc thjf. város társadalmi . . . vezető férfiainak albuma, összeáll.: Kőrakó Béla és Vér Andor. Miskolc, 1927. 'Az 1872. évi lista megjelent a Borsod című hetilap 1872. 15. sz. 1. lapon; az 1876. évi: Borsod, 1875. 50. sz. 1. 1.; az 1881. évi: Miskolc című hetilap, 1880, 99. sz. 2. 1.; az 1885. évi: Borsod, 1884. 52. sz. 2-3.1.; az 1898. és az 1900 évi lista megtalálható: B.A.Z.m. Lt. Miskolc, Polgármesteri iratok 12717/1897; az 1890. évi: UO. 7090/1888; az 1909. évi: Miskolc thjf város törvényhatósági bizottsági tagjainak névsora. Miskolc, 1908.; az 1917. évi: Miskolc thjf város Hivatalos Értesítője. 1916. 9. sz. 148. 1.
