Századok – 1980

Tanulmányok - Andics Erzsébet: A konzervatívok tervei és tervezetei a forradalom és szabadságharc fegyveres felszámolására 1848/49-ben 752/V

776 ANDICS ERZSÉBET Az a mód, amellyel Zichy a bécsi kormány politikájára vonatkozó panaszait az orosz fél előtt feltárta, ez utóbbit nyilvánvalóan meglepte. Paskievics ezt a szokatlan magatartást azzal magyarázta a cárnak, hogy Zichy ,.megingathatatlan híve a tisztán monarchikus (azaz abszolutista A. E.) elveknek"; meg van győződve arról, hogy „sem Magyarország, sem az egész osztrák birodalom számára nincs más menekvés, mint a monarchikus hatalom visszaállítása, teljes erejében, és eredeti nagyságban".12

6 Miklós cár próbált is közbenjárni az abszolutista kormányzás visszaállítása érdekében a Habsburg-birodalomban. A cár ellene volt a Schwarzenberg kormány, szerinte, „demokratikus" kormányzási elvei, mind az ellen, hogy Magyarország kormányzását új alapokra fektessék. Nem is titkolta együttérzését a magyar konzervatívokkal12 7

és nyugtalanságát a „nehézségek" miatt, amelyekhez „teljesen új politikai rendszer bevezetése Magyarországon" vezetni fog.12

8

A magyar konzervatívokkal szimpatizáltak általában a feudális abszolutizmus hívei, mind a Habsburg-birodalmon belül, mind a Habsburg birodalmon kívül. Hogy a magyar konzervatívok a forradalmak tanulságaiból mennyire nem vonták le a szükséges következtetéseket, mennyire nem változtattak eredeti nézeteiken, mennyire „se nem tanultak, se nem felejtettek", arra többek között jellemző Szécsen Antalnak 1851-ben megjelent írása: „Politische Fragen der Gegenwart."

12

9 Szerinte a polgári átalakulás az egyes államokban mesterséges doktrínák alapján történik, nem szerves fejlődés eredménye. Elítéli az alkotmányos és képviseleti rendszert, mint amely „politikai fikciókon alapszik". A liberális elméletek emberei „hamis teret választottak". Tanaik: „szellemes, ügyes, de bensőleg tarthatatlan politikai doktrínára" épülnek.13

0 Az adómegtagadás joga valamely képviseleti testület részéről „nemcsak a monarchikus elemet semmisíti meg, de minden. . . végrehajtó hatalmat haszontalan és költséges komédiává" változtat.13

1

Határozottan a többségi elv ellen van,13

2

mint ahogy kárhoztatja a liberális sajtót, az esküdtszék rendszerét stb.13

3

A ferde liberális nézetek vezettek az elmúlt esztendőkben a forradalmakhoz, amelyekkel szemben egész sor kormány tehetetlennek és gyávának bizonyult. A nemzeti törekvések „beteges szélhámoskodás a nacionalizmussal" és mint ilyen „az emberi szellem egyik legkárosabb és legveszélyesebb tévedése".13

4 Szécsen magát a „szerves konzervativizmus", általában a „szerves politika" hívének vallja.13

5

Hogy mit ért e ködös fogalom alatt, azt némileg megmagyarázza lelkesedése az 1 "Paskievics-I. Miklós 1850 eleje. Uo. 463. 1. 1 ' 7

1. Miklós nagy bizalmát a magyar konzervatívok, nevezetesen gróf Zichy Ferenc irányában orosz szerzó'k is megállapítják. Ld. többek között Scserbatov: Knyaz Paskevich. VI. köt. Sz. Peterburg. 1899. 347-348. 1. Zichy Ferenc volt a feje annak a konzervatív küldöttségnek is, amely 1851 elején Pest város hálairatát vitte Paskievicsnek Varsóba. Meyendorf - Nesselrode 1851. február 4. Hoetzsch O.: Peter von Meyendorff. I—III. köt. Berlin-Leipzig 1923. II. köt. 373-375. 1. l5

'Ld. Gróf Buol szentpétervári osztrák követ jelentését a Habsburg-birodalom ügyeiről a cárral folytatott hosszas beszélgetéseiről. Buol-Schwarzenberg 1850. január 18. Hajnal I.: A Kossuthemigráció Törökországban. Budapest, 1927. 885-888. 1. 115Szécsen A.: Poütische Fragen der Gegenwart. Wien, 1851. "°Uo. 34. 1. '"Uo. 47. 1. 13

JUo. 47-48. 1. ,33Uo. 48,54-64. 1. 13

4Uo. 67. 1. 13

*Uo. 46. 1.