Századok – 1980
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A konzervatívok tervei és tervezetei a forradalom és szabadságharc fegyveres felszámolására 1848/49-ben 752/V
A KONZERVATÍVOK TERVEI ÉS TERVEZETEI A FORRADALOM MEGBUKTATÁSÁRA 769 nak elkobzását, a jóérzelműek ilyen úton való kártalanítását, katonai-politikai bíróság felállítását javasolják,9 2 < A hatodik fejezetben „országos központi igazgatás" felállítását, azaz a Windischgrátz által létrehozott ideiglenes polgári közigazgatás hatáskörének lényeges kiszélesítését indítványozzák.9 3 Ugyancsak szükségesnek tartják magyar osztály felállítását az összminisztérium mellett.9 4 A hetedik fejezetben a megyéket alaposan átszervezni és a megyei önkormányzatot lényegbevágóan megszorítani tartják szükségesnek. „A megyék a lázadás eszközeivé és vezetőivé váltak." A törvényhatóságok reorganizációja során a bíróságokat el kell választani a közigazgatástól. A megyék, városok, járások közigazgatási szerveinek „gondos megtisztítása" a nem odavaló elemektől, természetesen ugyancsak szerepel a tennivalók között.9 5 Különös türelmetlenséggel, mondhatni szenvedélyességgel tárgyalja a magyar bizottság emlékirata a földesurak kártalanításának kérdését a kilencedik fejezetben. Ez a kérdés, szerinte, valamennyi megoldandó kérdés közül „a legsürgősebb, mind jogi, mind politikai vonatkozásban". Leplezetlen agresszivitással hangsúlyozza, hogy „a magántulajdon súlyos megsértése" történt, Jogos jövedelmétől fosztották meg a földesurakat". (Ez az áprilisi törvényekre vonatkozik A. E.) ,,A katonai kormányzat szigorú alapelveinek egyetlen feladat sem felel meg olyan mértékben, mint a tulajdonjog teljes érvényesítése." A tényleges kártalanítást még a katonai diktatúra idején végre kell hajtani.9 6 Az adózásról szóló fejezetben a magyar konzervatív vezetők régi, valójában már polgári-kapitalista jellegű álláspontjukat szögezik le, hogy ti. a közvetlen adózás „nagyon tökéletlen" rendszere mellett nagyobb teret kell engedni a közvetett adóknak. Mint tudjuk, ez a rejtettebb formája az adózásnak általában a lakosság széles rétegeit sújtja leginkább. Ezúttal is kinyilvánítják, hogy a földesurakat - tekintettel az általuk elszenvedett károkra - csak nagyon kíméletesen szabad megadóztatni. Általában ami a nemességet illeti, lényegében régi kedvenc gondolatuk, a segély (subsidium) mellett vannak egyelőre. Amellett is kitartanak, hogy a parasztság adóterhein nem szabad könnyíteni. Mi több, leszögezik: „A teher mennyisége, amit ez az osztály viselt, a legközelebbi jövőben méltányosan meg kell, hogy növekedjék, már csak azért is, hogy megnagyobbodjanak az állam bevételi forrásai, amelyekből a földesurakat kárpótolni kell." „Az eddigi adózóktól behajtott megnövekedett jövedelem" elérése azért is cél, hogy a földesurakra minél kevesebb teher jusson.9 7 A gazdasági kérdések közül különös figyelmet szentel az emlékirat a közbenső vámok megszüntetésének. Ennek előfeltétele a dohánymonopólium bevezetése Magyarországon. Tekintettel széles körű népszerűtlenségére, ennek okvetlenül még a katonai megszállás ideje alatt meg kell történnie. A különböző természetű javítani- és tennivalók felsorolása ezúttal is a földbirtokosok „minél rövidebb idő alatt" történő kártalanításában kulminál. "Uo. 106-107.1. "Uo. 119-120. 1. 94 Uo. 122-123. 1. "Uo. 123-129. 1. "Uo. 130-131. 1. "Uo. 131-137. 1.
