Századok – 1980
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A konzervatívok tervei és tervezetei a forradalom és szabadságharc fegyveres felszámolására 1848/49-ben 752/V
770 ANDICS ERZSÉBET Itt kell megjegyeznünk: aligha vonható kétségbe, hogy mind a minél nagyobb kártalanítás, mind a közbenső vámok eltörlésének ilyen erőteljes sürgetésében szerepet játszottak az egyre inkább árutermelővé váló nagybirtok növekvő kapitalista tendenciái is. A magyar konzervatív vezetőktől származó fenti jellegzetes dokumentum nem lenne a maga nemében teljes, ha nem szerepelne benne, mint halaszthatatlanul végrehajtandó rendelkezés: a magyar nemzeti bankjegyek teljes elértéktelenítése, mint ami „a lázadást legfontosabb létalapjától fogja megfosztani".9 8 Mekkora volt Apponyiék megrökönyödése, amikor március elején tudtuk és meghallgatásuk nélkül az oktrojált birodalmi alkotmány kihirdetésére került sor, amelynek 71.§-a érvénytelenítette a magyar alkotmány mindazon pontjait, amelyek ezzel az új alkotmánnyal ellentmondásban vannak. Azonkívül, hogy a márciusi alkotmány a konzervatív vezetők teljes mellőzésével született meg és került nyilvánosságra, ezek kifogása ellene mindenekelőtt az volt, hogy nagymértékben fel fogja szítani a magyar nemzeti ellenállás tüzét, márpedig ennek mielőbbi elfojtását tartották a fő, a központi feladatnak. „Ez az alkotmány új tápot ad a forradalomnak Magyarországon" — jegyzi fel Jósika naplójában, friss benyomásként a megjelent alkotmányról. „Adja isten, hogy az osztrák örökös tartományok számára a forradalom lezárása legyen; Magyarország számára egy új forradalomnak kiindulási és támpontja! Mindez megtörténhetett volna, de nem ebben a formában és egy olyan országgal szemben, amely még távolról sincs meghódítva, és a felháborodását hatalmasan fogja táplálni."9 9 A konzervatívok féltek, hogy az oktrojált alkotmány szülte elkeseredés meg fogja ingatni még a saját híveiket, a császárhű elemeket is, hogy „támogatás és hívek nélkül maradhatnak" — írja Apponyi Szögyénynek azon frissiben a márciusi alkotmány nyilvánosságra hozatala után. „Lehetetlen hagynunk, hogy vele szolidárisnak tartsanak minket!'"0 0 A titkos magyar bizottság éppen ezért nem mulasztotta el, hogy Schwarzenberg Félix miniszterelnöknek, ha óvatos formában is, de ki ne fejezze aggodalmait, a miatt a kedvezőtlen hatás miatt, amit az oktrojált alkotmány a magyar közvéleményre gyakorolni fog. Beadványából kitűnik, hogy nekik nem az „összmonarchia valamennyi részének egynemű igazgatás alá helyezése (Homogenisierung)" ellen van kifogásuk. Hiszen a maguk részéről is vallották „az egység megteremtésének" a szükségességét „az összmonarchia legfelsőbb igazgatásában". Ők azonban ennek fokozatos megvalósítása mellett szálltak síkra, amelyet a katonai diktatúrának, mint átmeneti állapotnak az eredményeként és a magyarországi szokások, hagyományok számbavevésével reális megvalósítani. Magát, az egységes Habsburg-összmonarchia megteremtését illetően tehát nem volt alapvető véleménykülönbség a bécsi kormányzat és a magyar konzervatívok között; utóbbiak csupán - ismerve a magyar közvéleményt - ezt lépcsőzetesebben és főképp "Uo. Kübecknck Schwarzenberg számára készített és a magyar bizottság operátumával -néhány részletet kivéve - egyetértő véleményezését Id. Kiibeck-Schwarzenb.rg 1849. április 10. AndicsE.: Nagybirtokos arisztokrácia III. köt. 168-177. 1. "Ungedruckte Tagebuchblatter. . .1849. március 8-i bejegyzés-Kiemelés tőlem: A. E. '""Gróf Apponyi György Szögyény 1849. március 8. Szögyény-Marich László Emlékiratai 1 II. köt. Budapest, 1903-1917. II. köt. 197-198. 1.
