Századok – 1980
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A konzervatívok tervei és tervezetei a forradalom és szabadságharc fegyveres felszámolására 1848/49-ben 752/V
768 ANDICS ERZSÉBET urak felhasználása, illetve felhasználásuk mértéke ugyan egyike volt azoknak a kérdéseknek, amelyekben egyre nyütabb ellentétek merültek fel Schwarzenberg miniszterelnök és a magyarországi császári haderők főparancsnoka, Windischgrätz között. Ez azonban nem volt akadálya annak, hogy a mindenfajta „császári biztosok" - a hazafiak így nevezték őket — a szabadságharc egész ideje alatt, nemcsak Windischgrätz, hanem Weiden és Haynau főparancsnoksága idején is, főképp a magyar konzervatívok táborából kerültek ki és tettek hatalmas szolgálatokat a magyar szabadság ellen törő Habsburg ellenforradalomnak. A konzervatívok és Magyarország forradalom utáni újjárendezésének kérdései. 1849 februárjában Schwarzenberg értesíti Apponyi Györgyöt, hogy a „császár" titkos magyar tanácsadó bizottság alakítását határozta el. Az indító ok: „Már most megfontolandók azok az eszközök, amelyek rendezett állapot helyreállításához és Magyarországnak az összmonarchiával való szorosabb kapcsolata tartós megalapozásához kell, hogy vezessenek."88 A bizottság elnöke Apponyi György lett, tagjai között ott találjuk a legprominensebb konzervatív vezetőket: báró Jósika Samut, gróf Dessewffy Emilt, gróf Barkóczy Jánost, Örményi Józsefet. Apponyiék készségesen vállalták a megbízást és hozzá is láttak, hogy kidolgozzák javaslataikat, mind a közvetlen tennivalókra, mind „Magyarország összbirodalomhoz való viszonyának újjáalakítására."8 9 Stadion az osztrák minisztertanács ülésén a bizottság feladatát a következőképpen fogalmazta meg: „Előkészíteni Magyarország beillesztését az összmonarchiába, az [osztrák] minisztériumnak segédkezet nyújtani ebben."9 0 Apponyiék joggal hihették, hogy végre elérkezett a hőn várt pillanat, amikor az uralkodó és a kormány bevonja őket a magyar országos tennivalók megtárgyalásába és kidolgozásába. Terjedelmes memorandumot dolgoztak ki; javaslataikat 14 nagy kérdés köré csoportosították. A legelső kérdésként szereplő „Elítélések és kiutasításokétól kezdve a sajtó megrendszabályozása, a nyelv-kérdés, a közoktatás, a központi és helyi hatóságok jogkörének rendezése, a kártalanítás, az adózás és a vámkérdés mellett a hadsereg ellátásáig és az újoncozás mikéntjéig ölelte fel az emlékirat a bizottság szerinti legfontosabb tennivalókat.9 1 Ilyenképpen Apponyiéknak alkalmuk nyílt elképzeléseiket és indítványaikat Magyarországnak katonai veresége utáni újjárendezésére a legfelsőbb kormányzat előtt kifejteni. Nem akarunk a terjedelmes operátumnak minden részletébe belemenni, csupán azokat a helyeket ragadjuk ki, amelyek a konzervatívok által leginkább kiérlelt, általuk alapjában egységesen vallott legfontosabb elképzeléseiket tárják elénk, politikai, gazdasági és katonai téren. Az elaborátum első fejezetében („Elítélések és kiutasítások") ezúttal is, mint annyiszor, könyörtelen szigor alkalmazását hangsúlyozzák, a kompromittáltak vagyoná• " Schwarzenberg-gróf Apponyi György 1849. február 12. Uo. II. köt. 487-488. 1. "Gróf Apponyi György-Windischgrätz 1849 február 15. Uo. 497-498. 1. 9 "StAW Kabinettsarchiv. Ministerrats-Protokoll 1849. február 20. M. R. Z. 533/849. 91 Gróf Apponyi György-Schwarzenberg 1849. március 23. Közli H. Schiitter: Versäumte Gelegenheiten. Zürich-Leipzig-Wien, 1920. 92-143. 1.
