Századok – 1980
Történeti irodalom - Ila Bálint: Gömör megye I. A megye története 1772-ig (Ism.: Gunst Péter) 687/IV
TÖRTÉNETI IRODALOM ILA BÁLINT GÖMÖR MEGYE I. A MEGYE TÖRTÉNETE 1773-ig Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. 4951. A néhány éve elhunyt szerző' e kötetével hatalmas, tulajdonképpen egész életét átfogó, sok évtizedes kutatást tartalmazó műre rakta fel a koronát. A négykötetes munka, noha a szerző erre kezdetben nyilvánvalóan nem gondolt, végül is több évtized kutatásait vette igénybe - mint annak idején, a népiségtörténeti kutatások programjának felvázolásakor e kutatások magyarországi inspirátora, elvi megalapozója, Mályusz Elemér előre jelezte a kutatás feladatait kijelölő cikkében (1931). Igaz ugyan, hogy a számos kényszerszünet, amelyek következtében az első megjelent kötet és az előttünk fekvő összefoglaló munka között 33 év telt el, számos megtermékenyítő gondolattal gazdagította az egész vállalkozást, s több tekintetben is módosította az eredeti kutatói koncepciót, meggyőződésünk azonban, hogy ezek a módosulások minden tekintetben hasznára váltak 11a Bálint Gömör megye történetét bemutató sorozatának, s az egész magyar történetírásnak is. , Ezek a változások az eredeti koncepción, legalábbis egy részük, alighanem kezdettől fogva benne rejlettek a kutatói programban, amelyet IIa maga elé tűzött, s valószínűleg érvényesültek volna abban a népiségtörténeti kutatási mozgalomban is, amelyet kezdettől fogva elvileg eléggé rugalmasan fogalmaztak meg, ha ez a rugalmasság nem is mutatkozik meg minden, e sorozatban napvilágot látott tanulmányon. Erre utal az a körülmény is, hogy IIa Bálint még 1945 előtt megjelentette külön kis kötetben a gömöri jobbágyság történetének összefoglalását az úrbérrendezésig. Mégis azt kell megállapítani, hogy az igazán megtermékenyítő változást a marxista történeti kutatások szempontjainak, eredményeinek alkalmazása jelentette, akkor is, ha 1945 után a megújhodott történettudomány -érthetően - gyanakvással figyelte az ún. népiségtörténeti kutatásokat, s ennek következménye több évtizedes szünet lett a munka kéziratban maradt részeinek megjelentetésében. Amennyire fájdalmas volt a szerző számára a kényszerszünet, annyira hasznosnak bizonyult a Gömör megye történetét összefoglaló első kötet kéziratának érlelésében. Történetírás és politika kapcsolata mindig szoros, akár tudatában vannak ennek a történelem művelői, akár nincsenek. Elkerülhetetlenül politikai felhangokat kapott természetesen az a kezdeményezés is, amelyet Mályusz Elemér neve fémjelzett, s amely a 30-as években - nem kis mértékben a német történettudomány módszereinek alkalmazásával - új forráscsoportokat kívánt bevonni a történeti kutatásba, s azok, valamint az értékelésüket megkönnyítő új módszerek segítségével magyarság és nemzetiség viszonyát, s a magyar történetírásban korábban teljesen elhanyagolt településtörténetet, a dűlőnevek és a különféle forrásokban fellelhető paraszti névanyag segítségével a Kárpátmedence népeinek történetét kívánta bemutatni. Maga a témaválasztás sem tagadhatja le fogantatásának körülményeit, az első világháború utáni évtizedet, amely nemcsak tudatosította a nemzetiségi kérdés jelentőségét (ezt az 1918 előtti magyar történetírás nem ismerte fel), hanem politikailag ki is élezte a kérdést, Magyarországon a revízió érdekében, a környező országokban pedig azokkal a különféle elméletekkel, amelyek tudományos érvekkel voltak hivatva igazolni az első világháború utáni politikai döntéseket. Ilyen helyzetben ez a kutatási kezdeményezés akkor is aktuálpolitikai felhangokat kapott volna, ha maga minden politikai meggyőződéstől távol áll. Amivel természetesen nem akarjuk tagadni sem a kezdeményezés, sem annak a hivatalos körök részéről történő felkarolása, támogatása terén a politikai tendenciákat. Ez az ismertetés korántsem alkalmas arra, hogy a népiség- és településtörténeti kutatásokat a tudománytörténeti elemzés patikamérlegére tegye, bemutassa a koncepciót a maga eredeti formájában, majd részbeni átalakulását, kitágulását, tematikai és módszertani eredetiségét a magyar történetírásban, politikai céljait és azok többirányú érvényesülését (a nemzeti-12*
