Századok – 1980
Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV
KASSA TÁRSADALMA A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN 631 párok is készíthetők a világosabb értelmezés céljából (például párosíthatjuk az 1. és a 3. vagy a 2. és a 3. tengelyeket stb.). Ez az ábrázolási mód azért lényeges az értelmezés számára, mert például két, az 1. és a 2. tengelyen egymáshoz közel eső pont a 3. tengelyen már jókora távolságra lehet, amit a rajz pontosan meg is jelenít. Egy-egy tengely értelmezése során mindig arra törekszünk, hogy megértsük, mi az, ami közösnek mondható a zérótól balra és jobbra eső oldalon, illetve az alsó és a felső részen (azaz a tengely negatív és pozitív oldalán), ezután magyarázatot keresünk a két szél közti ellentétre. A további tengelyekhez érve vissza lehet nyúlni a korábbi meghatározásokhoz, finomítani lehet őket, mert az értelmezések egészt alkotnak, s csak a teljes elemzés lezárásakor öltenek végleges formát.15 A tengelyek értelmezését szolgálják az ún. kontribúció-listák is. Különösen akkor hasznosak, ha sok elem helyzetét kell értékelni. Az egy-egy elemhez (egyedhez, változóhoz) csatlakozó kontribúció-érték (CTR) viszonyszám, amely azt mutatja meg, hogy az elem milyen mértékben vesz részt a tengely képzésében. Az egy tengelyre vonatkozó kontribúció-értékek összege mindig 1000. Fontos megjegyezni, hogy korántsem mindig azok a pontok (elemek) állnak magas értékkel, amelyek szélső helyet foglalnak el a tengelyen. A kontribúció-listák fontosabb részleteit a 2. függelék tartalmazza. A síkdiagrammok mellett térképeket is rajzoltattunk a számítógéppel. Kassa háztömbjeit, a térképek bal oldalán látható osztálybeosztás szerint, különböző jelekkel töltöttük ki. A jelek azt mutatják, hogy a kérdéses tömb körülbelül milyen sajátértékkel áll a vizsgált tengelyen. Meg kell jegyezni, hogy a gráfok többségét terjedelmi okokból nem tudjuk bemutatni. Miben különbözik a korreszpondencia-elemzés a többi faktorelemzéstől? A faktorelemzések ugyanazon algebrai műveleten alapulnak: egy négyzetes, matematikai szempontból szimmetrikus, mátrixot átlósítanak. (A mátrixban a számokat sorokba és oszlopba rendezik.) Bizonyos matematikai vonatkozásokról nem szólva, a korrespondencia-elemzés azzal tűnik ki, hogy egyrészt sajátosak a kódolási szabályai, másrészt, listái és gráfjai révén, a többi eljáráshoz képest jobban jeleníti meg az adatokat szervező struktúrát. A felhasználó szemszögéből nézve ez azt jelenti, hogy a korreszpondencia-elemzés nem főkomponenseket, azaz új változókat állít elő, amelyek mintegy összefoglalják a bennük nagy együtthatóval szereplő változók hatásait. A korreszpondencia-elemzés problémája nem egyszerűsíthető arra a kérdésre sem, hogy léteznek-e olyan rejtett hatások, amelyeknek a megfigyelések az eredményei. A gyakorlati alkalmazás során nem abból indulunk ki, hogy a változók között valószínűségi kapcsolat van. A korreszpondencia-elemzést, mint láttuk, a statisztikus mechanika elveire alapozták, azaz mindig egy n kiterjedésű sokaság, mint rendszer, tehetetlenségi (inercia) tengelyeit kell keresni. A Benzecri-féle módszer eredetisége többek között azon a meg-1 s Néhány ritka kivételt nem tekintve a korrespondencia-elemzés megalkotói határozottan elvetik a faktorok (tengelyek) rendszeres rotálását, mert módszerük másként képezi a halmazokat, mint a többi faktorelemzés, Benzecri és tanítványai ellenzik azt az egyébként elterjedt felfogást -miszerint egy faktort annál könnyebb értelmezni, minél jobban egybeesik a kiindulásul használt adattáblázat valamelyik változójával, vagy több ilyen egymással erősen korreláló változó kapcsolatával (L'analyse des données. 2. к. 47-49.1.). Vagyis elvetik az ún. „főkomponens" elemzést.
