Századok – 1980

Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV

632 G RAN ASZ TÓI GYÖRGY felelésen (korreszpondencián) alapszik, amely az egyedek és a változók halmaza között áll fenn. Ennek köszönhető, hogy egyetlen elemzés elegendő ott, ahol más módszerek kettőt kívánnak, ezenkívül a rajzos összevetés, mint említettem, könnyebb és beszédesebb. Minthogy nem egyszerűen közös tényezőket keresünk, az értelmezés eszközei, nyelvezete eltérnek a többi faktorelemzésétől. Nem arra törekszünk, hogy a faktort a rajta sűrített változók közös tulajdonságával ruházzuk fel, hanem arra, hogy a tengelyt egy jelenségcsoport belső ellentéteként írjuk le. E fontos különbség következtében a korreszpondencia-elemzést olyan esetben is lehet használni, amikor más faktorelemzést nem szoktak már elvégezni. Tudjuk, nincs ártatlan módszer, a miénk sem az. Nem mondhatjuk például, hogy egyesíti a többiek előnyeit. Felhasználóként mégis az a meggyőződésem, hogy finomabb és mélyebbre ható elemzést tesz lehetővé, mert a jelenségek leírásakor dinamizmusukat is képes kifejezni. 2. rész. Eredmények A kassai forrásokról kétfajta korrespondencia-elemzést készítünk. Az egyik elemzés folyamán a térbeli tagozódás szempontjából vizsgáljuk az adatokat, azaz a háztömbök az egyedek. A második elemzést a foglalkozásokra alapozzuk: ekkor a foglalkozások az egyedek, és eltekintünk a topográfiai összefüggésektől.1

6 1. Kassa térbeli tagozódása 1.1. Demográfiai viszonyok Milyen tehát a 16. századi Kassa társadalma a korreszpondencia-elemzés tükrében? Nemcsak a válasz látszik bonyolultnak, a kérdést is finomítani kell. Felvetődik, képes-e az eljárás érzékeltetni a történeti mozgást; azt, hogy mi változott, mi nem 1549 és 1554 között? S a másik probléma: 1549-ből nem maradt adójegyzék, összeírásunk nem tartalmaz olyan változókat, amelyek közvetlenül fejeznék ki a vagyonosság mértékét. Kérdés, hogy ilyen esetben elegendőek-e a demográfiai és a foglalkozásokra vonatkozó információk a társadalmi tagozódás leírásához? Pontosabban: összefüggő marad-e a társadalom rajza, ha a vagyoni változók hiányoznak belőle? Mindezekre tekintettel az első elemzést úgy kezdtük el, hogy nem vettük figyelembe a második periódusból (1557-ből) rendelkezésre álló termény és taxa változókat. A 16

„A történész és a mérés" c. cikkemben (11. jegyz.) a munka olyan részeit mutattam be, amelyekre ezúttal már nem térek vissza. így tehát az ott közölt kétdimenziós térképeket (a hiv. helyen a 3-11. sz. ábrák), faktortérképeket (21-23. ábrák), valamint a foglalkozási elemzés két első tengelyének gráfját (25. ábra) úgy tekinthetjük, mint amelyek kiegészítik mostani mondanivalómat. Megjegyzem, hogy néhány elemzés terjedelmi okokból még ezután is kiadatlan marad. A belőlük levont következtetéseket részben felhasználom az alábbiakban.