Századok – 1980
Közlemények - Granasztói György: Kassa társadalma (1549–57) a korreszpondencia-elemzés tükrében 615/IV
KASSA TÁRSADALMA A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN 629 A korreszpondencia-elemzésnek az a feltétele, hogy az adatok egyneműek és teljesek legyenek.1 2 Ami az egyneműséget illeti: a kassai adatok egész számok, amelyek összeszámlálás útján keletkeztek, azaz nem mennyiségek, pénzösszegek, egyéb mérési adatok. A búzamennyiségek változóit például az alábbiak szerint képeztük: 52. változó 4—7 köböl búzája van nincs 1. háztömb 1 stb. összesen 5 főnek 1. háztömb stb. 53. változó 8—15 köböl búzája van nincs 1 4 összesen 5 főnek Tulajdonképpen ez az ideális számszerű adat, mert a tényt úgy rögzítjük, ahogy a sor és az oszlop találkozásánál megjelenik, nem pedig számokká (például mennyiségekké) alakítva. Vétenénk az egyneműség kívánalma ellen ha, tegyük fel, az 1, 2, 3 stb. házzal bíró polgárok számából képeznénk változókat. A házak mérete, állaga, értéke igen eltérő lehet, vagyis adott esetben egyetlen nagy és drága ház értékesebbnek bizonyulhat, mint három silányabb együttvéve. A házbirtokra vonatkozó változókat csak akkor használhatnánk, ha az egyes házak pénzértékét vennénk figyelembe, más szóval olyan egynemű mérési egységet alkalmaznánk, amely jelentését többé-kevésbé megőrzi az adatmátrix teljes kiterjedésében. A másik kívánalom, a teljesség feltétele, azt jelenti, hogy az adatoknak egy valóságos, jól elhatárolt terület kimerítő felsorolását kell adniuk. Ez az igény természetesen nem zárja ki a reprezentatív minta használatát. A fallal övezett, térben és társadalmilag is önálló egészt alkotó Kassát megfelelően körülhatárolt területnek lehet mondani, az alaprajzán képezett egyedek (háztömbök) hiánytalanul követik egymást. Ha az összeelemzések önálló egészt képeznek. (Vö. alább, 16. és 21. jegyzet!) A Történettudományi Intézet 1978 novemberében vitát rendezett a cikk felett, amelynek során számos értékes észrevételt, impulzust kaptam. Ezeket most igyekeztem figyelembe venni. (A vita kivonatos ismertetését 1. a Történelmi Szemle 1980. évi 4. számában.) Megjegyzem, hogy a közelmúltban jelent meg egy másik faktorelemzés ismertetése, Bácskai V.-Nagy L. cikke: A magyarországi XIX. század eleji piacközpontok vizsgálatáról (Történelmi Szemle, 1979. 283-297.1.). l'L'analyse des données. 2. к. 21-24.1.
