Századok – 1980
Közlemények - Gebei Sándor: A Romanov-uralom konszolidációjának néhány problémája 53/I
A ROMANOV-URALOM KONSZOLIDÁCIÓJA 55 hadjárathoz, Szmolenszk és Novgorod ostromához. Dmitrij Cserkasszkij és Iván Trojekurov parancsnoksága alatt mintegy 15 ezres sereg (2797 moszkvai és vidéki szolgáló nemes, 5999 moszkvai és más kozák, 1454 tatár és átkeresztelkedett, 1000 sztrelec stb.) vonult fel Szmolenszk ostromára,14 a Novgorod ellen készülők jaroszlavli táborában Dmitrij Trubeckoj és Danyiil Mezeckij parancsnokoknál 5598 katona — többségében kozák — gyülekezett.15 Brjanszkban 7206-an vártak az indulási parancsra.1 6 A közölt létszámviszonyok hallatán joggal kérdezhetnők, hogy elégséges-e a fontos objektumok elfoglalására felvonultatott katonai erő? Vajon mi az oka a kozákság nagyszámú részvételének ezekben a katonai vállalkozásokban? Honnan teremtette elő a hadviselés anyagi feltételeit az orosz állam, a meggyengült, még tekintélyéért viaskodó központi hatalom? A svédek és lengyelek ellen összegyűlt orosz seregek annak ellenére, hogy a reguláris csapatok mindenben számíthattak a hazafias érzelmű lakosság segítségére és önálló fegyveres akcióira, csekély erőt képviseltek. A szolgáló nemesek, a pomescsikok egy része a kilátásba helyezett szigorú cári büntetésekkel dacolva, el sem ment a gyülekezési helyekre, pedig már a Zaruckij elleni mozgósításkor távolmaradókat is engedetlenségükért a szolgálati birtokuk egyharmadának elveszítésével sújtották.1 7 Azért, hogy a déli határok védelmét mindenki szívügyének tekintse, nemcsak a pomesztye (szolgálati birtok), hanem a votcsina (örökíthető birtok) tulajdonosokra is kiteijesztették a fenti szankciót, a birtokcsonkítást.1 8 Kalugában, ebben az Oka menti városban 1613 júliusában be is következett a cári fenyegetés. Büntető expedíció szerzett érvényt Mihail Fjodorovics akaratának. Mi is történt tulajdonképpen? A cár arra hivatkozva, hogy „az államkincstár pénzben és gabonában szegény", s ezért nincs miből kiadni a Mozsajszkban tartózkodó, a hosszú háborúskodás miatt nélkülöző és éhező „szolgáló népeknek" (kozákok, sztrelecek, pomescsikok) a fizetését, ezer rubelt kért a kalugaiaktól. A kölcsön visszafizetését vállaló uralkodó deákokat küldött a városba, „hogy az igazságnak megfelelően vegyék könyvbe", név szerint jegyezzék fel, hogy ki mennyi pénzt, gabonát vagy posztót adott. Ám a városlakók, ugyanúgy, mint az 1606-1613 közötti években, Szmirnoj Szudovscsikov és még egynéhány gazdag kereskedő kivételével, elzárkóztak a cári óhaj teljesítésétől.19 A cári akarattal szembeszegülök kamatostól megfizettek szűkkeblűségükért. A várost katonaság szállta meg, és 951 embert értékének beszolgáltatására kényszerített. Egyesek pénzzel, ezüst- vagy aranytárgyaikkal, mások gabonával, mézzel járultak hozzá a hadi kiadásokhoz. Hat gazdag kereskedőtől a kozákok és a sztrelecek 700 rubel, 181 „közép" embertől (3-20 rubelig) 1207, 764 „kis" embertől (12 kopejkától 2 rubelig) 508 rubel 74 kopejka, összesen 2415 rubel 74 kopejka értéket szállítottak Moszkvába.2 0 14 Ua. 254-256., 260.1. 15 Ua. 261-263.1. 16 Razijadnie knigi 263-266. 1. 17 Ua. 250., 256.1. "Ua. 286.1. 1 9 Koreckij V. /.: Novij dokument po istorii russkogo goroda vremeni krest'janskoj vojni i pol'sko-svedskoj intervencii L. Található: „Archeograficseskij ezsegodnik za 1964 g." Moszkva, 1965. 319-321.1. 20 Ua. 317-318.1.
