Századok – 1980
Tanulmányok - Péter Katalin: Az erdélyi társadalom élete a 17. század első felében 575/IV
AZ ERDÉLYI TÁRSADALOM A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 591 10. Falusi értelmiség A tanulással szerezhető műveltség hordozói közül falvakban, jobbágyi környezetben csak az iskolamestereket, papokat kereshetni. Az uradalmi összeírások róluk is tájékoztatnak, bár — úgy tűnik — nem mindenütt tüntetik fel őket, mert vannak olyan felvételek, amikben egyáltalán nem szerepelnek. Holott valószínűtlen, hogy egész nagybirtokok lennének papok és iskolamesterek nélkül. Nem feltételezhető, de távolról sem bizonyos: a kétségtelenül használható összeírások ugyanis azt mutatják, hogy az értelmiség falusi szórtsága egyáltalán nem egyenletes. Az 1630-as, 40-es évek fordulójáról vett adatok szerint az örményesi uradalom 15 lakott helységéből háromban élnek papok.2 0 A kővári birtokon valamivel sűrűbben fordulnak elő: 36 település között csak 19-ben nincsenek.21 Rendkívül kedvező viszont az arány Fogarasban: 47 falva közül csupán nyolcban nem élnek papok.2 2 Itt három iskolamestert is feltüntetnek; a megtekintett másik két uradalom egyet sem. Ez a Fogaras vidéki feltűnő helyzet 1632 és 1640 között alakult ki. 1632-ben még itt is majdnem a helységek felét tették ki a papok nélkül élők. Az itteni értelmiségiek összlétszáma pedig ebben a nyolc esztendőben emelkedett 23-ról 76-ra. Igaz, ez idő alatt a Fogarashoz tartozó falvak száma is nőtt: 33 volt, 47-re emelkedett, ez a gyarapodás azonban lényegesen csekélyebb az értelmiség több mint megháromszorozódásánál. Könnyen lehetne a változást I. Rákóczi György patrónusi tevékenységével magyarázni, hiszen Fogaras fiskális birtok, 1630-ban került az ő igazgatása alá. Logikus volna, ha Kővár és Örményes nem ugyanakkor jutottak volna a kezére. Azokon pedig a földesúri valláspolitikának nyoma sincs: kilenc éve I. Rákóczi György keze alatt, rosszabb helyzetben vannak az értelmiséggel való ellátottság dolgában, mint amilyenben Fogaras a kezdetek idején volt. Átalakulása nyolc esztendeje alatt a román ortodox gyülekezetekben kellett keletkeznie valamilyen változásnak. Az újonnan feltűnt értelmiségiek zöme ugyanis ehhez a felekezethez tartozik. Néhány — az iskolamesterek és három pap — szász, tehát feltehetőleg evangélikusok; lényegesen többen — tizennyolcan — valószínűleg reformátusok; tizenhatnak a vallási hovatartozására következtetni is túlzás; és huszonhármán „boérból lett" papok — csak görögkeletiek lehetnek. Ezzel a román értelmiség megsokasodásában nyilvánvaló fogarasföldi változással lehet kapcsolatban Lorántffy Zsuzsanna gesztusa is, a híres román anyanyelvű iskola alapítása. Nagyon valószínű, hogy Bethlenbe tetette le, az uradalom egyik szellemi központjába, ahol már 1632-ben is két bíró volt, egy román és egy szász, és a nyelvi, illetve felekezeti hovatartozás szerint két pap. 1640-re viszont a románok hoztak maguknak még egy papot. A szászok azoban jelentősen előbbre léptek: iskolát szerveztek. Talán a szimmetria helyreállítása kedvéért telepítette ide a fejedelemasszony — jóval később — a román iskolát. Ekkor még két Sárkányban tanító szász iskolamesteren és a bethlenin kívül nem tüntetnek fel többet Fogarasban, de nem működnek a két másik megtekintett összeírás 20 1639-es urbárium : Makkai 572-584. o. 21 1639-es urbárium: Makkai 426-437. o. 2 2 1640-es urbárium: Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones f. 14. no. 48. (Makkai a kivonatát közli.) 6*
