Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Romsics Ignác: Történetírásunk a két világháború közötti korszakról 440/III
452 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK az ország külpolitikájának aktív, a húszas évek végétől a negyvenes évek első feléig terjedő szakaszára koncentrált. Részletes és alapos monográfiák jelentek meg a Bethlen-kormány külpolitikai tapogatózásairól és kialakuló olasz orientációjáról, a gazdasági világválság hazai jelentkezése következtében fellépő rövid idejű és sikertelen Franciaország felé fordulásról, az 1939 és 1941 közötti Teleki-kormány külpolitikai törekvéseiről, melyek arra irányultak, hogy gátat vessenek a további német térhódításnak, valamint az ország második világháborús szerepéről és felelősségéről.6 0 A trianoni békeszerződés megkötésének körülményeiről és a húszas évek első kétharmadának külpolitikri terveiről részletes, de inkább népszerűsítő jellegű feldolgozás készült.6 1 Alaposabban az 1919. őszi Clerk-misszió története és az 1924. évi népszövetségi kölcsön megszerzésének diplomáciai háttere ismert.6 2 Az egész korszak külpolitikájának történetét sikeres kézikönyvben Juhász Gyula foglalta össze.6 3 Ezek a munkák nem cáfolják azt az ötvenes évek első felében is közismert tényt, hogy a magyar kormányok alapvető külpolitikai célja mindvégig a trianoni békeszerződés revíziójára való törekvés volt, hogy ez csak egy gyökeresen új nemzetközi konstellációban volt végrehajtható, s hogy ezért Magyarország mintegy elkerülhetetlenül lépett szövetségre Németországgal, támadta meg a környező országokat és sodródott a II. világháborúba. Ezt az orientációt és folyamatot ugyanakkor sokkal differenciáltabban és módszertanilag igényesebben, a belpolitikával való szoros kölcsönhatásában tárták fel. Rámutattak páldául arra, hogy — mivel a trianoni békeszerződés különösen igazságtalan volt — a revízió nemcsak az uralkodó osztályok törekvése volt, hanem — valamilyen formában — szinte az egész lakosság jogosnak ismerte el. Módszertanilag is jelentősnek tartható a magyar külpolitika belpolitikai determináltságával kapcsolatos felismerés, amit különösen a negyvenes évek története bizonyít. A német megszállás minden ellenállás 1962, Akad. Kiadó. 823 1. - 2. köt .Ádám Magda: A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája 1936-1938. Bp. 1965, Akad. Kiadó. 1029 1. - 3. köt. Ádám Magda: Magyarország külpolitikája 1938-1939. Bp. 1970, Akad. Kiadó. 809 1. - 4. köt. Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája a 2. vüágháború kitörésének idó'szakában. 1939-1940. Bp. 1962, Akad. Kiadó. 904 1. 60 Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája 1927-1932-ben. Az aktív külpolitika kifejlődése és kudarca. Bp. 1964, Kossuth Kiadó. 420 1. Uő: Die österreichische Aktion der Bethlen-Regierung. AH 1965. 11. tom. 1-4. nr. 187-259. 1. - Márkus László: A Károlyi Gyula-kormány bel-és külpolitikája. Bp. 1968, Akad. Kiadó. 320 1. - Kis Aladár: Magyarország külpolitikája a második vüágháború eló'estéjén. Bp. 1963, Kossuth Könyvkiadó. 253 1. Uő: Die Aussenpolitik der Imrédy-Regierung. Nov. 1938. febr. 1939. AUSB Sectio historica 3. 1961. 235-286. 1. - Juhász Gyula: A Teleki-kormány külpolitikája 1939-1941. Bp. 1964, Akad. Kiadó. 368 1. Uő: Beiträge zu Ungarns Aussenpolitik in den Tagen des Ausbruchs des zweiten Weltkrieges (August-September 1939). AH 1961. 8. tom. 1-2. nr. 137-174. L és La politique extérieure de la Hongrie à l'époque de la „drôle de guerre". AH 1963. 9. tom. 3-4. nr. 407-457. 1. - Ránki György: Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről. Bp. 1964, Kossuth Könyvkiadó. 302 1. 6'Karsai Elek: Számjeltávirat valamennyi magyar királyi szövetségnek. Bp. 1969, Táncsics Könyvkiadó. 525 1. 6 2 Ránki György: A Clerk-misszió történetéhez. In: Berend T. Iván-Ránki György: Gazdaság és társadalom, i. m. 368-416. 1. - Sz. Ormos Mária: Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése. Bp. 1964, Akad. Kiadó. 158 1. 63 Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Bp. 1969, Kossuth Könyvkiadó. 374 1. - Rövid összefoglalás idegen nyelven: Diószegi, István: Die Aussenpolitik Ungarns zwischen den beiden Weltkriegen. AUSB Sectio historica 17. 1976. 239-258. 1.
