Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Romsics Ignác: Történetírásunk a két világháború közötti korszakról 440/III
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZTI KORSZAKRÓL 451 nyugat-európai gazdaságszerkezet felé közelített. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem nagysága ugyanezeket az aránykülönbségeket mutatja. A nemzeti jövedelem forrásainak és nagyságuknak mint az egyik legfontosabb mutatónak az összehasonlítása mellett részletesen foglalkoznak a háború után előállt új gazdasági feltételekkel, szanálási kísérletekkel, a világgazdasági válság e térségbeli jelentkezésével, s végül a német gazdasági térhódítással és a hadigazdaságra való áttérés formáival. Utóbbiak alapján ismét három típusba sorolják Közép-Kelet-Európa országait. Az egyik típusba Ausztria és Csehszlovákia bekebelezett része tartozott, melyet a német politika a birodalom szerves részének tekintett, s ekként is kezelt. Magyarország, Románia, Bulgária és a bábállamként létrejött Szlovákia esetében a mezőgazdaságnak és a nyersanyagtermelésnek a német hadigazdaság érdekében történő maximális fejlesztésére törekedett a hitleri politika. A harmadik csoportba Lengyelországot és Jugoszláviát sorolják a szerzők, melyek nemzeti önállóságukkal együtt gazdasági egységüket is elvesztették. Itt előbb a meglevő gazdasági források teljes megsemmisítésére, később azok maximális kihasználására törekedett Németország. A két világháború közötti közép-kelet-európai társadalmak tipológiája nagyjábólegészében egybevág a gazdaságok csoportosításával. Monopolpozíciókat élvező nagytőkés uralkodó osztályaival, széles polgári középrétegeivel, s nagyszámú és jól szervezett munkásosztályaival az osztrák és a csehszlovák társadalom a nyugat-európai országok társadalomszerkezetével mutatott erős rokonságot. Sajátos történelmi múltjuk következtében a jugoszláv és a bolgár társadalom uralkodó rétegei a paraszti és kisvállalkozói eredetű tőkés rétegekből, valamint az állami bürokrácia soraiból kerültek ki. Európai értelemben vett középrétegeik csak kezdetleges formában fejlődtek ki, ipari proletariátusuk éppen csak születőben volt, s a lakosság 80%-a még parasztként élt és dolgozott. A lengyel társadalom több vonatkozásban és erősen hasonlított a magyarhoz, a román pedig a lengyel—magyar és a balkáni típus közötti átmenetet képviselte. A magyar kormányok külpolitikájáról, az ország elhelyezkedéséről az európai szövetségi hálózatban, II. világháborús szerepéről és a háború alatti béketapogatózásokról napjainkig több sikeres forrásgyűjtemény jelent meg.5 8 Ezek közül mind a vállalt feladat nagyságát, mind a forrásközlés szakszerűségét tekintve a Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához című, hat kötetre tervezett sorozat emelkedik ki.5 9 A feldolgozó műnk? s * Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Az iratokat összegyűjt, és a bev. tanulmányokat írta Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos, Szerk. és bev. Zsigmond László. Bp. 1959, Kussuth Kiadó. 550 1. Uők: Vengrija i vtaraja mirovaja vojna. Szekretnüje diplomatvicseszkie dokumentü iz isztorii kanuna i perioda vojnü Moskou. 1962. 367 1. - Allianz Hitler-Horthy-Mussolini. Dokumente zur ungarischen Aussenpolitik. (1933-1944.) Einl. Studie и. Vorbereitung zum Druck von Ádám, Magda-Juhász, Gyula-Kerekes, Lajos Bp. 1966, Akad. Kiadó. 409 1. - A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról. 1933-1944. összeáll., sajtó alá rend. és bev. Ránki György, Pamlényi Ervin, Juhász Gyula, Tilkovszky Lóránt. Bp. 1968, Kossuth Kiadó. 1005 1. - Iratok az ellenforradalom történetéhez. 1919-1945., 4. köt. A magyar ellenforradalmi rendszer külpolitikája 1927. jan. 1.-1931. aug. 24. összeáll, és jegyz. Karsai Elek. Bp. 1967, Kossuth Kiadó. 622 1. -Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. összeáll, és bev. Juhász Gyula. Bp. 1978, Kossuth Kiadó. 3201. 5 9 Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. 1936-1945. Főszerk. Zsigmond László. -1. köt. Kerekes Lajos: A Berlin-Róma tengely kialakulása és Ausztria annexiója. 1936-1938. Bp.
