Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Romsics Ignác: Történetírásunk a két világháború közötti korszakról 440/III
450 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK időszakonként változó életkörülményeinek a bemutatására utalhatunk.5 5 A két világháború közötti magyar társadalom szerkezetének, szerkezeti jellegzetességeinek, főbb mozgástendenciáinak s egyes rétegei helyzetének globális képét részint fenti munkák, részint idézett gazdaságtörténeti köteteikben dokumentált saját kutatásaik alapján Berend T. Iván és Ránki György vázolta fel.56 Követve a gazdasági fejlődés lefékeződését, 1919 és 1945 között a társadalmi változások üteme is lelassult. A századelőre jellemző úgynevezett kettős társadalmi struktúra, mely bizonyos mértékig a nyugat-európai társadalmakban tisztában érvényesülő osztályviszonyokat is keresztezve egyfelől a tőkés formációra jellemző polgári uralkodó, közép és alsó rétegekből, másfelől a polgárosodni nem akaró vagy egészében nem tudó nagybirtokosságból, birtokos és hivatalnok gentryből, továbbá a parasztságból állt, lényegében konzerválódott. A polgári középrétegek és az ipari proletariátus arányai alig növekedtek, s aránynövekedésük nem járt együtt társadalmi rangjuk emelkedésével s életkörülményeik lényeges javulásával. Az ipar fejlődésének megfelelően a munkásosztály egészén belül számottevően nőtt a városi munkásréteg, s valamelyest a gyári munkásréteg súlya. Anyagi helyzetüket és társadalmi súlyukat tekintve egyaránt az úri közép- és kisbirtokosok, valamint a jórészt gentry katonatiszti és álamhivatalnoki rétegek erősödtek meg. Ez mindvégig az ellenforradalmi kormányok egyik legfőbb társadalompolitikai célkitűzése volt. Az 1920-as földreform következtében csökkent a földnélküli agrárproletárok, s növekedett az 1—2 holdas törpebirtokosok száma. Lényegesen azonban a parasztság helyzete sem javult, ezért a föld- és parasztkérdés változatlanul a magyar társadalom egyik alapkérdése maradt. A két világháború közötti magyar gazdaságnak és társadalomnak a közép-keleteurópai gazdaságok és társadalmak viszonyrendszerében való elhelyezése szintén Berend T. Iván és Ránki György érdeme, összehasonlító gazdaságtörténetük5 7 megállapításai szerint Közép-Kelet-Európa gazdaságai közötti korábbi azonosságok és különbségek lényegében továbbra is megmaradtak. Valamennyi ország gazdasága korszerűsödött, de a Nyugat-Európa országaihoz viszonyított fejlettségbeli szintkülönbségek mit eem tompultak. A Balkán-államok (Románia, Bulgária és Jugoszlávia) a második világháború küszöbére még csak a magyar és lengyel gazdaság századeleji szintjéig jutottak el; iparukban még csak a nemzeti jövedelem 20-25%-a termelődött. Magyarország és Lengyelország ipari és mezőgazdasági termelésének részesedése az össztermelésből ezzel szemben már a kiegyenlítődés felé tendált, Ausztria és Csehszlovákia gazdasági szerkezete pedig már a "Kiss Dezső: Parasztsors-parasztgond. 1919-1944. Az előszót írta: Erdei Ferenc. Bp. 1960, 295 1. - Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848-1948. 1-2. köt. Szerk. Pölöskei Ferenc - Szakács Kálmán. Bp. 1962. Táncsics Kiadó. 1153 1. - Pölöskei Ferenc-Takács Ferenc: Dunántúli történetek. Bp. 1976, Gondolat. 207 1. 5 6 Berend T. Jván - Ránki György: A magyar társadalom a két világháború között. In: Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX-XX. századi történetéről. Bp. 1974, Magvető. 669 1. 319-367. 1. Uők: Die Struktur der ungarischen Gesellschaft nach dem ersten Weltkrieg. AUD 4. Series historica. 1965. 95-131. 1. 51 Berend T. Iván-Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században. Bp. 1969, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 415 1. Uők: Economic development in East-Central Europe in the 19th and 20 th centuries. New York - London, 1974, Columbia Univ. Pr. 402 1. Lo sviluppo economico nell'Europe centro-orientale nel XIX e XX. secolo. Bologne, 1974; és L'évolution de l'Europe orientale entre les deux guerres mondiales. Annales 1978. 33e année. No 2. pp. 389-407.
