Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Romsics Ignác: Történetírásunk a két világháború közötti korszakról 440/III
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZTI KORSZAKRÓL 449 termények hozamai is növekedtek, a mezőgazdasági termelés egészében nézve, ha nem is stagnált, mindenesetre nagyon vontatott ütemben fejlődött. A magyar agrárgazdaság világfejlődéséhez viszonyított hátránya nőtt, a kelet-európai agrárországok mezőgazdaságához viszonyított előnye csökkent. Az ellenforradalmi rendszer gazdaságpolitikai hibái és mulasztásai (radikális földreform elvetése, hitelpolitika, improduktív beruházások stb.) mellett a 19. századi gazdasági dinamizmus megtörésének alapvető okát e munkák a magyar gazdaság új, s a korábbinál sokkal rosszabb létfeltételeiben látják. A Monarchia gazdasági egysége felbomlott, Magyarország nyersanyaglelőhelyeinek és iparának jelentős részét elvesztette. A korábbit legalábbis megközelítő dinamizmus elérése csak a Duna-táj államainak szoros gazdasági és kereskedelmi együttműködése mellett lett volna elképzelhető. Ezzel szemben - összefüggésben a versailles-i békerendszerből eredő politikai körülményekkel — mindenütt a gazdasági autarchiára való törekvés tendenciái kerekedtek felül. A társadalomtörténeti kutatások lényegesen elmaradtak az alaposabb gazdaság-, s az egészen kiterjedt politikatörténeti kutatások mellett. Az ilyen irányú kutatások főbb eredményei közé tartozik a Központi Statisztikai Hivatal demográfiai adatainak gondos és korszerű feldolgozása, továbbá az ellenforradalmi kormányok népesedéspolitikájának feltárása;49 az 1929. évi budapesti munkásösszeírás és az 1930. és 1949. évi népszámlálások származásstatisztikai adatainak feldolgozása, s ennek alapján az ipari munkásság szerkezetének bemutatása,50 valamint a pedagógus és a nagyrészt gentry származású köztisztviselő réteg helyzetének és társadalmi-politikai arculatának a jellemzése.51 Újabban az értelmiség mobilitásáról, kereseti viszonyairól, ill. általános helyzetéről és törekvéseiről születtek figyelemreméltó tanulmányok.52 A parasztság társadalmi helyzetével kapcsolatos kutatások közül az 1920-as földreform végrehajtásával foglalkozó helytörténeti tanulmányokra,5 3 a földtulajdonosok és földbérlők 1920 és 1930 közötti átrétegződésére vonatkozó statisztikai adatok feldolgozására,5 4 s a parasztság rétegenként es 4 9 Acsády György - Klinger András: Magyarország népesedése a két világháború között. Bp. 1965, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 329 1. - Hoóz István: Népesedéspolitika és népességfejlődés a két világháború között. Bp. 1970, Akad. Kiadó. 220 1. 50 Lackó Miklós: Ipari munkásságunk összetételének alakulása 1867-1949. Bp. 1961. Kossuth Kiadó. 206 1. - Vö. A munkásosztály helyzete a Horthy-rendszer idején. (Adalékok.) összeáll, (a Marx Károly Közgazdaságtud. Egyetem munkaközössége) Kádár Iván (vezetésével). Bp. 1956. Szikra. 334 1. 51 Pedagógusok a két világháború között 1919-1945. összeáll. Balogh Sándor és Szabolcs Ottó. 1963, Egyetemi Ny. 271 1. - Szabolcs Ottó: Munkanélküli diplomások a Horthy-rendszerben. 1919-1944. Bp. 1964, Kossuth Kiadó. 139 1. és uő: Köztisztviselők az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisában. (1920-1926. Tisztviselőkérdés Magyarországon az első világháborút követő infláció és szanálási válság éveiben.) Bp. 1965, Akad. Kiadó. 210 1. 5 2 Értelmiségek, diplomások, Szellemi munkások. Szociológiai tanulmányok. Szerk. Huszár Tibor. Bp. 1978, Kossuth Könyvkiadó. 281 1. вгКапуаг József: Elsikkasztott földreform, megvalósult földosztás Somogyban. (1920, 1945.) Bp. 1964, Akad. Kiadó. 1.66 1. — Tolnay Gábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Öcsödön az 1920-as években. AtSz 1975. 17. évf. 1-2. sz. 172-204. 1. 54 Puskás Julianna: A földbirtokok bérbeadása Magyarországon az 1935. évi mezőgazdasági statisztika adatai alapján. TSz 1963. 6. évf. 3-4. sz. 356-385. 1. és uő: A földtulajdonosok és a földet bérlők társadalmi rétegződésének módosulásai az 1920. és 1930. évi népszámlálási adatok alapján. TSz 1964. 7. évf. 2. sz. 452-465. 1.
