Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Romsics Ignác: Történetírásunk a két világháború közötti korszakról 440/III
448 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK azonban alapvetően mégsem ez, hanem a metodikai felkészültség, a problémákhoz való higgadtabb közelítés s a differenciáltabb megítélés a jellemző. A gazdaságtörténeti kutatások közül Berend T. Iván és Ránki György munkássága emelkedik ki. A magyar gazdaság 1919 és 1929, valamint az ipar 1933 és 1944 közötti fejlődését egy-egy monográfiában mutatták be.4 4 Más szerzőktől a mezőgazdasági termelés,4 5 az áralakulások,4 6 valamint a külkereskedelem és a külkereskedelem-politika tárgyköréből jelentek meg figyelemreméltó ágazati monográfiák.4 7 E művek alapján készültek el a hetvenes évek elejére a magyarországi kapitalista gazdaság történetét szintetizáló jelleggel bemutató gazdaságtörténeti kézikönyvek két világháború közötti periódussal foglalkozó fejezetei.4 8 A Horthy-korszak gazdasági fejlődése az újabb gazdaságtörténeti irodalom egzakt mutatórendszerének tükrében is lassúnak látszik. A nemzeti jövedelem I. világháború előtti mintegy évi 3%-os növekedési ütemével szemben a két világháború között csak évi 1,5% körüli növekedésről beszélhetünk. Ez lényegesen elmaradt az európai átlag növekedés szintjétől, ezért az ország gazdasági elmaradottsága nem csökkent, hanem fokozódott. Az egész korszakon belül mérsékelt fellendülés jellemezte a húszas évek utolsó két harmadát (a nemzeti jövedelem szintje 1929-ben 10%-kal volt magasabb az 1913-asnál), erős hanyatlás a húszas—harmincas évek fordulóját, a válságból való kilábalás a harmincas évek második felét, majd pillanatnyi fellendülés a harmincas és negyvenes évek fordulóját. A konzerválódó közepes fejlettségi szint ellenére a gazdaság szerkezete jelentős mértékben változott. Ennek legfőbb mozzanata az iparosodás előrehaladása, ezen belül a textilipar fejlődése volt. Bár némileg a mezőgazdaság belső struktúrája is változott, sőt a főbb 4 4 Berend T. Iván - Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után. Bp. 1966, Akadémiai Kiadó. 498 1. Vök: The Hungarian manufacturing industry, its place in Europe (1900-1938). Bp. 1960, Akad. Kiadó. 37 1. Studia historica Scientiarum Hungaricae. 27., The development of the manufacturing industry in Hungary (1900-1944). Bp. 1960. Akad. Kiadó. 169 1. (Studio historica Academiae Scientiarum Hungaricae 19.) és Capital accumulation and the participation of forreign capital in Hungarian economy after the First World War. Néh 2. 1965. 269-292. 1. -Berend T. Iván - Ránki György: Magyarország gyáripara a második világhároú előtt és a háború időszakában (1933-1944). Bp. 1958, Akadémiai Kiadó. 624 1. Uők: Die deutsche wirschaftliche Expansion und das ungarische Wirtschaftsleben während des zweiten Weltkrieges. AH 1958. 5. tom. 3-4. nr. 313-339. 1. 4sGunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon (1920-1938). Bp. 1970, Akad. Kiadó. 449 1. Uő: Ungarns Landwirtschaft zwischen 1919-1938. Internationale Verhältnisse. AtSz 1969. 11. évf. Suppl. 1-70. 1. és La production agricole en Hongrie entre les deux guerres mondiales. AH 1974, 20. tom. 1-2. nr. 103-136. 1. - Szuhay Miklós: Az állami beavatkozás és a magyar mezőgazdaság az 1930-as években. Bp. 1962, Akad. Kiadó. 365 1. 46 Haipál Gyula: Áralakulás a két világháború között. Mezőgazdasági termékek ára. Bp. 1973, Stat. Kiadó. 657 1. - Molnárfi Tibor: Áralakulása két világháború között. Az ipari termékek ára. Bp. 1973, Stat. Kiadó. 428 1. *1 Buzás József - Nagy András: Magyarország külkereskedelme. 1919-1945. Bp. 1961, Közgazdasági és Jogi Kiadó. 388 1. - Reményi Lajos: Külkereskedelempolitika Magyarországon. 1919-1924. Bp. 1969, Akad. Kiadó. 275 1. 4 8 Berend T. Iván - Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. Bp. 1972, Kossuth Könyvkiadó és Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 329 1. Uők: Hungary. A century of economic development Newton Abbot - New York. 1974; Storia economica dell' Ungheria dal 1848 ad eggi. Roma, 1976, Riuniti. 273 1. Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Bp. 1974, Kossuth Könyvkiadó és Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 381 1.
