Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
AZ 1918-IG TERJEDŐ KORSZAKRÓL 427 magyar-osztrák kiegyezés közötti összefüggések, Bismarck szerepének, a magyar és „porosz politikai érdekkapcsolatok kérdéseinek elemzésére,16 0 a magyar liberális erőknek a német kérdés alakulásában elfoglalt álláspontjának feltárására,16 1 s ennek során megállapítást nyert a liberális magyar körök aggodalma egy konzervatív Poroszországgal és a „pánszláv" Oroszországgal szemben. Ez az aggodalom is erősítette a dualista megoldást. Ugyancsak sor került a Monarchia 1870-71. évi porosz politikájának tisztázására,162 az osztrák-magyar külpolitikát alakító belső nemzeti befolyások súlyának bemutatására, az 1871 utáni hatalmi rendszerbe való bekapcsolódás, az Oroszországgal való viszony elemzésére.16 3 Vizsgálat tárgyát képezte a századvég nagyobb háborúktól mentes időszaka a Balkán vonatkozásában, amikor orosz-osztrák-magyar megállapodások konzerválták a fennálló viszonyokat.16 4 A Monarchia távol-keleti politikájának alakulásával külön munka foglalkozik.16 5 Az angol-magyar kapcsolatok feltárását főként azokra az évekre összpontosították, amikor az angol sajtó nagyobb érdeklődést mutatott hazánk iránt.16 6 Az 1918. évi összeomlás előtörténetének elemei közé tartozik az az osztrák-magyar-német szövetséget feszítő vagy összetartani próbáló törekvések megjelenése.16 7 A magyar munkásmozgalomnak a külpolitikával kapcsolatos magatartását csak újabban vetették részletes vizsgálat alá.16 8 Egészében elmondható, hogy a külpolitikatörténeti elemzések a ,60 Gonda Imre: Bismarck és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés. Bp. 1960, Akad. Kiadó 169 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Uj sor 16.) Bismarck und der österreichischungarische Ausgleich von 1867. АН 1961. 8. torn. 3-4. no. 257-311.1. 16 'Diószegi István: Le Parti liberal hongrois et l'unité allemande. Nouvelles études historiques 2. Bp. 1965, Akad. Kiadó 47-70.1. Diószegi István: A Deák-párt és a német egység. Sz 1970. 104. évf. 2. sz. 227-250.1. 16 2 Diószegi István: Ausztria-Magyarország és a francia-porosz háború. 1870-1871. Bp. 1965, Akad. Kiadó 275 1. 16 3 Diószegi István: Ausztria-Magyarország és Bulgária a San Stefanói béke után (1876-1879) Bp. 1961, Akad. Kiadó 1221. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sor 23.) Diószegi István: Die Österreichisch-Ungarische Monarchie in der internationalen Politik im letzten Drittel des 19. Jahrhunderts. Études Historiques 1. 1970. 363-396. 1. Diószegi István: The independence opposition and the Monarchy's foreign policy. 1900-1914. Études Historiques Bp. 1975, Akad. Kiadó 34 1. 164 Palotás Emil: К isztorii szoglasenija 1897 g. mezsdu Avsztvo-Vengriej i Rossziej. AUSB Sectio historica 4. 1962. 123-134. 1. Palotás Emil: Iz diplomaticseszkoj isztorii makedonszkogo voprosza na iszhode XIX veka. AUSB Sectio historica 5.1963.117-146.1. Palotás Emil: A Balkánkérdés az osztrák-magyar és az orosz diplomáciában а XIX. század végén. Bp. 1972, Akad. Kiadó 233 1. 16 s Józsa Sándor: Kína és az Osztrák-Magyar Monarchia. Bp. 1966, Akad. Kiadó 205 1. 6 t. 166 Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában. (1865-1870) Sz 1975. 109. évf. 3-4. sz. 574-621.1. Frank Tibor: The British image of Hungary. 1865/70. Bp. 1976, ELTE 367 1., 4 t. Jeszenszky Géza: Hungary and the Times during the Political Crisis of 1904-1906. AH 1975. 21. köt. 3-4. sz. 377-410.1. ltlTokody Gyula: Ausztria-Magyarország a Pángermán Szövetség (Alldeutscher Verband) világuralmi terveiben (1890-1918) Bp. 1963, Akad. Kiadó 2821. Die Pläne des Alldeutschen Verbandes zur Umgestaltung Österreich-Ungarns. AH 1963. 9. tom.1-2. nr. 39-67.1. Irinyi Károly: A Naumann-féle „Mitteleuropa"-tervezet és a magyar politikai közvélemény. Bp. 1963, Akad. Kiadó 127 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből 31.) 16 *Erényi Tibor: Die Szozialdemokratische Partei Ungarns und die Aussenpolitik der Österreichisch-Ungarischen Monarchie in den Jahren 1908-1914. Études Historiques 1970. 1. 397-416.1. 7*
