Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Szász Zoltán: A világosi fegyverletételtől az őszirózsás forradalomig 404/III
428 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK Monarchia és a korabeli nagyhatalmak, a Monarchia és Kelet-Európa kapcsolatainak, a nemzeti átalakulás európai folyamatának feltárásával, részben a magyar politikai erők külpolitikai koncepcióinak bemutatásával16 9 segítették a történészeket az egyetemestörténeti vonatkozások előtérbe állításában. A történeti Magyarország alapkérdései közé tartozott a 19. század elejétől a nemzetiségi kérdés, hiszen a polgárosodás keretében az ország népességének felét kitevő nem magyar anyanyelvű lakosság jelentősen előrehaladt a nemzettéválás útján. A magyar történetírás már 1945 előtt is figyelmet fordított a nemzetiségi kérdés vizsgálatára. A felszabadulás utáni évtizedekben nem az egyes nemzetiségek történetének kutatásában láthatunk nagy eredményeket, sőt azt is mondhatjuk, hogy ezt az aspektust sokáig elhanyagoltuk. A nagy változás inkább közvetett formában jelentkezik: a kutatók minden kérdés (gazdaságtörténet, társadalomtörténet, bel- és külpolitika-történet vagy munkásmozgalom) vizsgálatánál megpróbálják módszeresen számításba venni az ország soknemzetiségű összetételét. Az abszolutizmus és dualizmus korával foglalkozó összefoglaló művek külön fejezetet szentelnek mind a kormányok nemzetiségi politikájának, mind az egyes nem magyar nemzetiségek politikai-társadalmi fejlődésének, egyesítik az általános magyar történeti kérdések vizsgálati eredményeit a szomszéd országok idevágó kutatómunkájával, valamint a hazai részvizsgálatok eredményeivel. A nemzetiségi kérdés vizsgálatának fontos eleme a források feltárása és közzététele. Az első ilyen publikáció már 1946-ban napvilágot látott, bő szövegközléseket adott az 1790—1918 közötti időszakban készült különféle törvényekből és tervezetekből, különös súlyt helyezve az 1848—1849. évi megbékélési törekvésekre és az 1868. évi 44. tc.-re, a dualizmuskori nemzetiségi törvényre.17 0 Nagyszabású, a befejezéshez közeledő forráskiadvány tárja fel a magyar kormányok nemzetiségi politikáját az 1867 és 1918 közötti időszakból, bemutatva az egyes nem magyar népek politikai fejlődésének állomásait is. A kormányzati, parlamenti iratokat, képviselőházi beszédeket, magyar és más nyelvű hírlapcikkeket, programokat tartalmazó kiadványsorozat a dualizmus korára vonatkozó egyik legértékesebb forráspublikáció.17 1 Az elemző munkák sorában I. Tóth Zoltán tette meg az első lépéseket a társadalomtörténeti megalapozású nemzetiségtörténet-kutatás elindítására. Ő vizsgálta a nem magyar népek fejlődésének gazdasági-társadalmi mozgatóit, az elősegítő és akadályozó tényezőket s különleges társadalmi szerkezetüket.172 Ezen indíttatás után keletkeztek az említett egyetemi tankönyv, majd a 10 kötetes Magyarország történetének 6. és 7. kötetébe írt összefoglalások, amelyek egyébként a bevezető részben említett gazdaságtörténeti kutatá-169 Diószegi István: Hazánk és Európa. Tanulmányok. Bp. 1970, Magvető' 483 1. 170 Kemény G. Gábor: A magyar nemzetiségi kérdés története. I. rész. A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében. 1970-1918. Bp. 1946, Gergely R. 188.1. 171 Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. 1. köt. 1867-1892. 2.köt. 1892-1900. 3. köt. 1900-1903. 4. köt. 1903-1906. 5. köt. 1906-1913. összeáll, és jegyzetekkel ellátta-. Bp. 1952-1971. Tankönyvkiadó 919; 967; XII + 714; XI + 749; XIII + 739 1. 17í /. Tóth Zoltán: A nemzetiségi kérdés a dualizmus korában (1867-1900) Sz 1956. 90. évf. 3. sz. 368-393 1. I. Tóth Zoltán: Magyarok és románok. Bp. 1966, Akad. Kiadó (Szerk. Csatári Dániel) 496 1.
