Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
AZ 1849-1G TERJEDŐ KORSZAKRÓL 395 érdekegyesítő politikát morális érvekkel megalapozó Kölcsey Ferenc politikai pályája kezdetét megelevenítő tanulmány a megyei közélet mechanizmusába is bepillantást enged.7 8 Az utóbbi években fordult az érdeklődés Deák Ferencnek, az 1830-as évek végén a haladó magyar nemesség politikai vezérének a tevékenysége felé, a jobbágykérdésben vallott állásfoglalásának vizsgálata országos politikai működésének a sajátosságait is megvilágítja.7 9 A polgári történetírás Széchenyi-centrikussága miatt kellett valósággal újra felfedezni és feltárni a modern magyar nemzeti mozgalom első nagy vezéralakjának, Wesselényi Miklósnak a gyakorlati politikai és elméleti tevékenységét is. Az 1960-as évek közepén megjelent Wesselényi-monográfia egyben az erdélyi magyar liberális nemzeti mozgalom tragikus útjának első nagyobb szakaszát is feltárta és új megvilágításba helyezte.8 0 A magyar polgári nemzeti mozgalomról nem készült monografikus áttekintés. A kisebb-nagyobb tanulmányok viszont sok lényeges részletkérdést tisztáztak, amikor ellenzéki csoportosulások brutális felszámolását, reform ellenzéki programok születését, az ellenzék diétái szereplésének egy-egy epizódját, vagy a nemzeti ideológia egy-egy elemének kialakulását és fejlődését mutatták be.8 1 A reakciós Habsburg-birodalmi politikát is több vonatkozásban közelítették meg. Először azt vizsgálta a Habsburgok és Romanovok című, sok ismeretlen forrást feltáró monográfia, miként próbálta a mettemichi külpolitika a cári birodalom vezetésével Széchenyi-ábrázolás fő irányai a magyar történetírásban (1851-1918). Bp. 1963. Akad. Kiadó 374 1. (Tudománytörténeti tanulmányok 3.) Orosz István: Széchenyi István és az örökváltság. AUD Magyar Történeti Tanulmányok 1967. VI. 117-134 1. Fried István: Széchenyi és a szerb-magyar kapcsolatok a romantika korában. FK 1967. 13. 3-4. 388-393 1. Spira Gy(örgy): Széchenyi's Tragic Course. NEH 1965. 1. t. 517-529 1. Gál, István: Széchenyi and the Czehs. SS1. 1972. Tom. 18. 1-2. 129-145 1. Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása Bp. 1972. Akad. Kiadó 177 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből. U. S. 62.) Pach Zsigmond Pál: Széchenyi és az Alduna szabályozás 1830-1832-ben. TSz 1975. 18. évf. 4. sz. 557-581 1. Andics E(rzsébet): Széchenyi and Metternich. ÉHH 1975.1. 471-499 1. 7"Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete. Sz 1959. 93. évf. 2-4. sz. 252-302 1. 79 Sándor Pál: Deák és a jobbágykérdés az 1832-36. évi országgyűlésen. Zalai Gyűjtemény. 5. Zalaegerszeg 1976.125-175.1. Szabad György.Deik Ferenc és a reformkori Széchenyi-Kossuth vita. Zalai Gyűjtemény 5. Zalaegerszeg 1976. 247-278 1. Szabad György: Deák Ferenc három politikai korszaka. MT 1976. 21. évf. 11. sz. 675-687 1. Sándor Pál: Deák und die Frage der Hörigen auf dem Reichstag der Jahre 1832-1836. Bp. 1977. Akad. Kiadó 94. (Studia historica 127 1.) 80 Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp. 1965. Akad. Kiadó 560 1. 81 Sándor Pál: A jobbágykérdés az 1832-36-os országgyűlésen. Bp. 1948. 168 1. Rácz István: Az 1841. évi szatmári 12 pont. AUD 1955.2.101-123 1. Rácz István: A szabadelvűség vándor apostola (Somogyi Antal). AUD 3/1. 1956. 173-189 1. Trócsányi Zsolt: A nagyenyedi kollégium történetéhez (1831-1841). Bp. 1957. Akadémiai Kiadó 87 1. (Irodalomtörténeti Füzetek 9.)PándiPál: Irodalom és nemzeti tudat a reformkorban. MTA Nyl 1960.26. k. l-4.sz.93-124 1. Varga János: A nemzeti nyelv szerepe a polgári fejlődésben Magyarországon. TSz. 1961.4. évf. 3. sz. 284-304 1. T. Erdélyi Ilona: Az Ifjú Magyarország és Kazinczy Gábor. Bp. 1965. Akad. Kiadó 133 1.(Irodalomtörténeti Füzetek 48.) Szabad György: Eötvös József a politikai útjain. Sz 1971. 105. évf. 3-4. sz. 658-669 1. Kávássy Sándor: A nemzetfogalom átalakulása a magyar történetben (1790-1848). Acta Academiae Pedagogica Agriensis IX. Eger. 1971. 335-342 1. Degré Alajos: Szavazási rend az 1848 előtti megyegyűléseken. Fejér megyei történeti évkönyv. 7. köt. 1973.121 -140 1. Arató E(ndre): New Motives in the Hungarian Liberal and Conservative National Ideology of the Forties. AUSB Sectio historica 1976. 17. t. 131-150 1. 4*
