Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
396 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK fenntartani a Szent Szövetséget a forradalmi mozgalmak elfojtása érdekében.8 2 Majd arról készült monográfia, hogy Metternich milyen végzetes szerepet játszott Magyarország múltjában, amikor először nyers erőszakkal akarta letörni a polgári reformmozgalmat, majd az ifjú konzervatívok elképzeléseit magáévá téve keresett „megoldást" a polgári átalakulás kérdéseire.8 3 A történeti Magyarországon élő népek múltjának tanulmányozása mindig nagy szerepet játszott a magyar történetírásban. A második világháború küszöbén már jelentkezett az a nemzedék is, amely elvetette a magyar kultúrfölény hangoztatását és szemléletét, s az egyenjogúság igényével a múlt tudományos magyarázatát tűzte ki feladatként. A felszabadulás után pedig a Revue d'Histoire Comparée című folyóiratunk megpróbálta a szomszéd népek történészeivel is kiépíteni a kapcsolatokat.84 Az újabb kutatások már nem azt helyezték előtérbe, hogy az ország nem magyar népei milyen szerepet játszottak a magyar nemzeti fejlődésben — mint az 1920—30-as évek történetírása8 5 —, hanem az együttélő népek autochton nemzeti fejlődését és a kölcsönhatásokat vizsgálták.8 6 Történetírásunk az 1950-es években elsősorban a magyarság és a szomszéd népeket, ill. a történeti Magyarország nemzetiségeit összekötő mozzanatok vizsgálatát helyezte előtérbe, s nagy súlyt fektetett az egymást gazdagító kulturális kapcsolatok, kölcsönhatások és politikai együttműködési kísérletek bemutatására.8 7 A magyar nemzeti törekvések megítélésében pedig a társadalmi kérdésekben tanúsított magatartás mellett fontos értékszempont lett a nem magyar népek nemzeti és szociális igényeihez való viszony A magyar nacionalizmus megítélésében így annak kétarcúságára esett a hangsúly, egyrészt arra, hogy a nemzeti függetlenséget és társadalmi haladást célzó érdekegyesítő törekvések a nem magyar népek számára is a polgári fejlődés felé vezető utat egyengették, másrészt 8 2 Andics Erzsébet: A Habsburgok és a Romanovok szövetsége. Az 1849. évi magyarországi cári intervenció diplomáciai eló'története. Bp. Akadémiai Kiadó 1961. A 452., Das Bündnis Habsburg-Romanov. Vorgeschichte der zaristischen Intervention in Ungarn in Jahre 1849. Bp. 1963. Akademie Verlag 2011. >i Andics, Erzsébet: Metternich und die Frage Ungarns. Bp. 1973. Akademie Verlag 514. Andics Erzsébet: Metternich és Magyarország. Bp. Akadémiai Kiadó 1975. 381 1. 84 Niederhauser Emil: Kelet-Európa a magyar történettudományban. MT 1978. 85. k. 7-8. sz. 500-504 1. 85 Csatári Dániel: A kelet-európai nemzetiségi kérdés hazai kutatásaiból. PK 1974. 2. sz. 144-154 1. Glatz Ferenc: Trianon és a magyar történettudomány. TSz 1978. 2. sz. 411-421 1. 86 Kemény G. Gábor: A magyar nemzetiségi kérdés története, l.rész A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében. 1790-1918. Bp. 1946.188 1. (Documenta Danubiana 1.) Magyarország és Kelet-Európa. A magyarság kapcsolatai a szomszéd népekkel. Szerk. Gál István. Bp. 1947. Officine 276 1.1. Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada. 1697-1792. Bp. 1946. Atheneum 413 1. Makkai László: Magyar-román közös múlt. Bp. 1948. 278 1. (Hazánk és a Nagyvilág V.) 87 Kovács Endre: Magyar-cseh történelmi kapcsolatok. Bp. 1952. Közokt. Kiadó. 375 1. Magyar-orosz történelmi kapcsolatok. Szerk. Kovács Endre. Bp. 1956. Művelt Nép 456 1. Csatári Dániel: Román-magyar kapcsolatok. Történelmi vázlat. Bp. 1958. Kossuth Kiadó 294. Kemény G. Gábor: A szomszéd népekkel való kapcsolatainak történetéből. Válogatás hét évszázad írásaiból. Bp. 1962. Tankönyvkiadó. 1039 1. Fried István: Rumy Károly György, a kultúrközvetítő, 1827-1847. FK 1963. 9. évf. 1-2.1-14 1. Fried István: Cseh-magyar kapcsolatok 1828-42. FK 1965. 11. évf. 3—41 sz. 423-432 1. Fried István: Cseh-magyar kapcsolatok a XIX. század első felében. FK 1966. 12. évf. 1-2. sz. 157-166 1. Fried István: Vitkovics Mihály jelentőségéhez. FK 1973. 19. évf. 3-4. sz. 423-432.1.
