Századok – 1980
Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: A bányajoghatóság centralizációjának első kísérlete Magyarországon 3/I
KÍSÉRLET A BÁNYAJOGHATÓSÁG CENTRALIZÁCIÓJÁRA 19 a többi bányaváros bányajogaiban. A többiek viszont a hazai bányákban inkább károsaknak bizonyulnának. Az erdőpolgárok egyébként hajlandók egy új bányarendtartás bevezetésére, mégis előbb mutatnák meg nekik a módját, hogy miként lennének a bányák kevesebb költséggel fenntarthatók és a szükséges anyagok olcsóbban beszerezhetők. Jó rendtartással és igazgatással nem is lenne baj, mindkettő megvan a bányavárosokban. Annál nagyobb baj az általános drágaság, a bányák mélyülésével növekvő vízveszély és emelkedő költségek. Itt kellene, hogy megsegítsék őket.10 0 A királyi biztosok távollétében a királyné biztosai válaszoltak a városoknak.101 Hangot adtak bosszúságuknak, hogy a városok egyáltalán nem foglalkoztak az egyes cikkelyekkel. Holott a tervezetnek az lett volna tulajdonképpen a rendeltetése, hogy alapjául szolgáljon a beható eszmecserének, amelytől a mindkét felet megnyugtató fogalmazást remélték volna. így az érvényben levő városi bányajogoknak a hasznos és jó cikkelyei is meg lettek volna tarthatók. A városszövetség képviselői csak magukkal törődnek, anélkül, hogy gondolnának a „szegény erdőpolgárokkal"10 2 és a bányákkal, amelyek a fennálló rendetlenség közepette hanyatlásnak és romlásnak néznek elébe. Befejezésül még hangsúlyozzák, hogy minden felsőbbségnek megvan a joga, hogy országában reformokat foganatosítson, amint ezt a király más országaiban meg is tette. Hivatkozva arra, hogy őket, mármint a biztosokat, külön a bányarendtartás végett küldték ki, közlik a városokkal, hogy válasziratukat kötelességszerűen elő fogják a két felségnek terjeszteni.10 3 A tárgyalások ezzel ismét holtpontra jutottak. Elkeseredetten íiják zárójelentésükben a biztosok,10 4 hogy a bányavárosokban, kiváltképpen a Selmecbányáiknál, semmit sem tudtak elérni. De biztosokra bízott tárgyalásoktól eredmény nem is várható, miután a városok „mindegyre káros bányajogaikhoz és vélt kiváltságaikhoz ragaszkodnak". Ezzel szemben égetően szükséges, hogy mindkét felség az egész ország és a közjó érdekében, valamint a bányák isteni adományának a megóvására jó bányarendtartást vezessen be. Hogy ez miként valósuljon meg, ennek rendje és módja felől a döntés a királyt illeti.10 5 A bányajoghatóság centralizációjára irányuló első kísérlet a bányavárosok ellenállásán meghiúsult. De a sikertelenség még távolról sem jelenti, mintha a központi hatalom szívós ragaszkodását a reformhoz feladta volna. Mindössze időre volt még szüksége, jó két évtizedre, míg reformtörekvéseivel célba jutott. * 100 AMBSt, mint a 7. jegyzetben, Acta, Körmöcbánya, 1546. szeptember 3. A hét bányaváros bírái és tanácsai Mária királyné biztosainak. - Vö. a rövidített másolatát: Hofkammerarchiv, Wien, mint a 86. jegyzetben, Fol. 65: r-v, az ugyanebben a jegyzetben idézett jelentés melléklete. 101 Hofkammerarchiv, W.ien, mint a 86. jegyzetben, Fol. 66: r- 67: r; részleges másolat, az ugyanebben a jegyzetben idézett jelentés melléklete. 10 2 Kiemelés tőlem. 103 Miután a városok arra hivatkoztak, hogy a velük közölt bányarendtartás cikkelyei a Selmecbányái bányarendtartásban is megvannak, a biztosok iratuk végén a bányavrárosokat felszólították, hogy bányarentartásaikat, amelyek a biztosok előtt nem ismeretesek, nekik másolatban beküldjék. 1 0 4 Vö. a 86. jegyzetet. 10 s Vö. a 86. jegyzetet. 2*
