Századok – 1980
Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: A bányajoghatóság centralizációjának első kísérlete Magyarországon 3/I
20 PAU LIN YI OSZKÁR Miért a makacs ellenállás az új bányarendtartás bevezetésével szemben? S miért éppen a selmecbányaiak részéről? A kapcsolatos iratváltás, ha rövidre fogott mondatokban is, rávilágít az objektív indítékokra. A selmecbányaiak 1546. június 28-án a biztosokhoz intézett iratukban magyarán kimondják, hogy olyan bányatörvényt akarnak rájuk erőszakolni, „amely önkormányzatukat legnagyobbrészt megszünteti, a városi meg a bányajoghatóságot egymástól elválasztja".10 6 A bevezetés módjáról közelebbről a biztosok kidolgozta tervezet első cikkelye tájékoztat.'0 7 „Elhatároztuk — hangzik a szöveg — hogy a főfelügyelő (»oberste steigen«)10 8 helyett egy bányamestert, négy bányászathoz értő esküdtet és egy bányaírnokot neveztünk ki és rendeltünk, hogy bányaügyekben a bányajog és bányarendtartás szerint bíráskodjanak és döntsenek." A jövőben nem Selmecbánya bányaváros tanácsában lesz a helyük, hanem a kamaraudvarban. Itt tartandók a bírósági tárgyalások és hozandók meg a döntések a bányajog szerint. Mégpedig a kamaragróf jelenlétében, hacsak nem másutt van utóbbi elfoglalva. Nevezettek bányákat nem művelhetnek, nem lehetnek bányarészeik, be kell hogy érjék fizetésükkel. A bányajoghatóságot tehát a király mint regaleúr magának tartotta fenn, gyakorlását az általa kinevezett tisztviselőkre bízva. Az új rend bevezetését a tervezet az alábbiakkal indokolta. Selmecbánya bírája és esküdtjei mind érdekeltek a bányászatban. Vitás esetekben így nem ítélkezhetnek anélkül, hogy ne éije őket a pártosság gyanúja. Amellett alig is akadt köztük, ki értene a bányászathoz s ha igen, akkor az valamelyik erdőpolgárnak vagy bányarészesnek a fizetett szolgája. Az utóbbi megállapítás éppen a Selmecbányái erdőpolgárok esetében igen kevéssé fedte a valóságot. Éppen a negyvenes években szép számmal akadtak közöttük, akik bányászati ismeretekkel rendelkeztek. Értettek az ércpróbákhoz, és vállalataikat technikailag is irányították. Két „vállalatos urat" is ismerünk ebben a nemzedékben, akiknek könyvei közt ott volt Georgius Agricola főműve és Sebastian Münster Cosmographyja.109 Ezzel szemben a tanácsurak közt csak elvétve tűnnek fel faktorok, ezek is jobbára mint a távollevő „vállalatos úr" helyettesei. E vonatkozásban a tervezet indoklása, amolyan mondvacsinált okoskodás. Függetlenül ettől, a tervezett reform a Selmecbányái bányavállalkozás bevezetőben vázolt társadalmi szerkezetének mélyreható átformálását rejtette magában. A fennálló társadalmi struktúra a városgenezis sajátos történeti adottságaiban gyökerezett. Kialakulásakor időszerű is volt, a bányagazdaság fellendülését szolgálta. Századok múltán azonban meghaladottá vált. Meghaladottá az általános társadalmi-gazdasági fejlődéshez képest, 1 06 Vö. a 92. jegyzetet. ,01 L. a 88. jegyzetet. - A borítóívnek egy későbbi kézre valló felirata a bennefoglalt iratot Konritz által összeállított bányarendtartásnak mondja. Egy másik kéz jegyzete: „Bergordnung von Schemnitz" és egy régebbi jelzet: „Schemnitz, fasc. 17 В = 12 Stück." - A tervezetnek nincs címfeje. Annak 144 §-ából egyesek át vannak húzva. Az irat egyébként tisztázat, nem fogalmazvány. Magam részéről a Puchsbaum Lipóttól származó első összeállításnak tartom, amit azután a biztosok Selmecbányán együttesen megvitattak. A törölt pontok erre a megvitatásra lennének visszavezethetők. Vö. a 88. jegyzethez tartozó szöveget. 1 0 " VÖ. az 5. jegyzetet. 1 09 Az idevágó hagyatéki leltárakat a „Századok"-ban szándckszom leközölni.
