Századok – 1980

Történeti irodalom - Abel Wilhelm: Agrarkrisen und Agrarkonjunktur 131/I - Abel Wilhelm: Massenarmut und Hungerkrisen im vorindustriellen Europe (Versuch einer Synopsis) 131/I - Abel Wilhelm: Die Wüstungen des ausgehenden Mittelalters (Ism.: Tagányi Zoltán) 131/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 131 WILHELM ABEL: AGRARKRISEN UND AGRARKONJUNKTUR (EINE GESCHICHTE DER LAND- UND ERNÄHRUNGSWIRTSCHAFT MITTELEUROPAS SEIT DEM HOHEM MITTELALTER). Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin 1966., 1978. (Második és harmadik kiadás) AGRÁRKRÍZISEK ÉS AGRÁRKONJUNKTÚRA (Közép-Európa mezőgazdaságának és élelmiszergazdaságának története a késői középkortól.) 300 1. WILHELM ABEL: MASSENARMUT UND HUNGERKRISEN IM VORINDUSTRIELLEN EUROPA (VERSUCH EINER SYNOPSIS): Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin 1974. TÖMEGSZEGÉNYSÉG ÉS ÉHSÉGKRÍZISEK EURÓPA IPAROSÍTÁSA ELŐTT (Egy összefoglalási kísérlet.) 426 1. WILHELM ABEL: DIE WÜSTUNGEN DES AUSGEHENDEN MITTELALTERS Gustav Fischer Verlag. Stuttgart 1976. A PUSZTÁSODÁS A KÉSŐI KÖZÉPKORBAN. 186 1. Wilhelm Abel nyugatnémet történész három munkájának együttes bemutatása azért indokolt, mert azokban lényegében hasonló kérdéseket tárgyal, bár különböző nézőpontból. Az első munkájában az agrárkrízisek régi és új változatát mutatja be a 13. sz.-tól a jelenkorig. Ebben a munkájában sok olyan alapvető megállapítást tesz, melyek ma már klasszikusnak tekinthetők az agrártörténelemírásban. A második munkájában a mezó'gazasági árak változását írja le az 1500-as évektől egészen 1849-ig, és ebben elsősorban az agrárkrízisek hagyományos változatát igyekszik leírni, mikor a mezőgazdasági termékek árai elsősorban az időjárás viszontagságainak megfelelően alakultak. Ebben a munkájában némi politikai megfontolások is megfigyelhetők. Ugyanis azt hangoztatja, hogy a mai kapitalista társadalmak jóléti társadalmak, azonban, hogyha ezek történetébe tekintünk vissza, akkor a tömeges szegénység és éhezés jelenségeit figyelhetjük meg, ezért célszerű az európai szegénység történetének megírása. Harmadik munkájában, mely a tárgyalt problémák területén nagyon sok átfedést mutat a korábbi másik két munkával, elsősorban a pusztásodás jelenségével foglalkozik, mely a történészek vizsgálódásainak mind a mai napig tárgyát képezi. Elsőnek emh'tett munkájában a mezőgazdasági krízisek és konjunktúrák történetének rövid summázatait adja. A 13-14. sz.-ban mezőgazdasági fellendülés figyelhető meg, majd a 14. sz.-ban hanyatlás következik be. A 16. századi újabb fellendülést a 17. sz.-ban megtorpanás követi, majd a 18-19. sz.-ban ismét agrárkonjunktúrát figyelhetünk meg. Az első munka nagyon komoly érdeme, hogy a mezőgazdasági krízisek és konjunktúrák alakulását a mezőgazdasági termelőerőkben bekövetkező változásokkal összefüggésben vizsgálja, fgy megállapítja, hogy a 13. sz.-ban a mezőgazdasági árak csökkenése nem a pénzromlás, hanem a mezőgazdasági termelés technológiai fejlődésének eredménye. Ugyanis ekkor jelenik meg Németországban általánosan a háromnyomásos rendszer, a régi nyakhámmal szemben a ló nagyobb teljesítményét biztosító szügyhám és a vízimalom. Ebben a korszakban a mezőgazdaságilag művelt területek növekednek, ekkor alkuinak ki a holland települési akciók révén a mocsári irtásos települések. A mezőgazdasági termékek árának alakulását másutt is igyekszik a mezőgazdasági termelőerők fejlődéséhez kötni. így mikor a 16. sz.-i mezőgazdasági termelés fellendüléséről beszél, és a gabonaárak robbanásszerű emelkedéséről ír, akkor szintén a mezőgazdasági termelés technológiája fejlődésében keresi az okokat. Ebben a korszakban jelenik meg a háromnyomásos rendszer javított változata, amelyben az ugaron kapásnövényeket termesztenek. Jelzi, hogy ebben a korszakban kap nagyobb teret a holland mocsári irtásos telepítés. 9