Századok – 1980

Vita - Buza János: Timon és tallér (Néhány észrevétel a „Pénzforgalom Kecskeméten 1662–1711 között” c. közleményhez) 100/I

VITA Búza János: TIMON ÉS TALLÉR (NÉHÁNY ÉSZREVÉTEL A „PÉNZFORGALOM KECSKEMÉTEN 1662-1711 KÖZÖTT" C. KÖZLEMÉNYHEZ) Közel egy évszázada Salamon Ferenc, a hódoltság történetének kiváló krónikása, nagy fontosságot tulajdonított a pénzértékviszonyok történeti elemzésének. Tárgyunk szempontjából „ars historicá"-nak minősülő mondatai ma is időszerűek: „Az oly mindennapi localis kérdések, minők egy-egy városban a piaci árak, s a legfontosabb nemzetgazdasági kérdések eldöntése, lehetetlen a pénzértékek ismerete nélkül. S lehet-e szó addig alapos hazai történetről, míg nemzeti gazdaságunk története nem képezi annak igen kiváló fejezeteit?"1 Jelen esetben az sem mellékes körülmény, hogy idézett historikusunk tanári munkája és tudós tevékenysége révén szorosan kapcsolódott a Duna-Tisza közéhez, ahhoz a területhez, amelynek legjelentősebb mezővárosa, a már századokkal korábban fogalommá vált „három város" közül is kiemelkedő, Kecskemét volt. Örömmel kell üdvözölni minden olyan vállalkozást, amely céltudatos munkával, az elérhető helyi források összességének kiaknázásával tesz kísérletet egy vonzásában és áru-piaci kapcsolataiban megyei kereteken túlra mutató helyi piaci központ gazdaság- és társadalomtörténetének, illetve e disciplinán belüli részterületnek feldolgozására. Iványosi Szabó Tibor Kecskemét 1662-1711 közötti pénzforgalmának megírását választotta feladatául. Dolgozata az első olyan munka, mely e térségben a jelzett időszak valamennyi regisztrálható pénzének, illetve pénznevének identifikálását tűzte ki célul. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az 1662-1711 közötti fél évszázad a török uralom utolsó évtizedeit, a felszabadító háború gyötrelmes éveit és az utána következő megpróbáltatásokkal teli esztendőket, végül az utolsó rendi-függetlenségi háborút foglalja magában, akkor egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy a szerző nehéz feladatra vállalkozott. Noha terjedelmi okokból mellőzni volt kénytelen a tételes bizonyító anyagot, a pénznevek sokasága és a mondanivalót kellően illusztráló, illetve az időrendi áttekintést megkönnyítő mellékletek arról tanúskodnak, hogy Iványosi Szabó_ Tibor jelentős munkát végzett, s dolgozata nemcsak a tényfeltárás, hanem a polémia jegyében is fogant. 1 Salamon Ferenc: Budapest története 1885. III. 88. A pénzértékviszonyok kutatását igen fontosnak tartják újabban ott is, ahol e Studium régebbi hagyományokra tekinthet vissza. Vö. Franz Irsigler: Das Projekt: Geld - und Währungsgeschichte Mitteleuropas im Spätmittelalter und in der Frühen Neuzeit. In: Quantitative Methoden in der Wirtschafts- und Sozialgeschichte der Vorneuzeit (Hrsg. Franz Irsigler) Klett-Cotta, 1978. 168-171.