Századok – 1979
Tanulmányok - Romsics Ignác: A Tanácsköztársaság tömegbázisa a Duna–Tisza közén 230/II
232 ROMSICS IGNÁC március 22. és 24. között, néhány falusias mezővárosban és a félreeső falvakban március utolsó és április első napjaiban (Soltvadkerten és Kecelen 25-én, Bócsán 26-án, Izsákon és Szabadszálláson 29-én, Császártöltésen, Hajóson, Sükösdön, Érsekcsanádon, Ceglédbercelen és Szalkszentmártonon március 30. és április 2. között) alakultak meg a tanácsszervek. Az utóbbi típusba tartozó településeken mind a belügyi népbiztos egyértelmű és határozott március 26-i utasítására, („. . . elrendeljük, hogy a községi elöljáróságok és képviselőtestületek működésüket haladéktalanul szüntessék be”.) mind a Budapestről és a mezővárosokból kirajzó politikai megbízottak agitációs és szervező munkájára szükség volt ahhoz, hogy a régi közigazgatást a direktóriumok, a képviselő testületeket a munkástanácsok váltsák fel. Ennek legfőbb oka a falvak és a kisebb falusias mezővárosok dolgozó munkás és paraszt rétegeinek politikai felkészületlensége volt. Bár a hatalomátvétel előkészületei Nagykőrösön is március 22—23-ra nyúlnak vissza, meglepő, hogy a szociáldemokraták több napig haboztak, s csak a belügyi népbiztos fenti táviratának megérkezése után alakították meg a direktóriumot, s vették kezükbe a város irányítását.5 5 Lásd erre elsősorban a térség településeinek képviselőtestületi jkv-eit a B-KmL-ban. Néhány jegyzőkönyvrészletet közöl: Dokumentumok, 358-384. Vö. B-KmL. Kiskunhalas. Direktórium ír. 8/1919, Halasi Vörös Újság, 1919. ápr. 2. és 9., Kiskőrös és Járása, 1919. márc. 30., továbbá MSzMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma (a továbbiakban: PIA) 603. f. 6/26. ő.e. és uo. 606. f. 3/41. ő.e. XIV. köt 6 Nagykőrösre: Pest megyei Levéltár (a továbbiakban: PmL.) Nagykőrös. Direktórium jkv-e. 1919. márc. 26. és PIA. 622. f. 1919 - B. 2113. ő.e. IV. köt. 258., Izsákra és Szabadszállásra: Dokumentumok, 380-384., Kalocsára: Romsics Ignác: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918/19- ben In: Cumania (Bács—Kiskun megyei Múzeumok Közleményei) III. Historia. Szerk. Horváth Attila. Kecskemét. 1975. 334-335., Dunavecsére és Dunapatajra: PIA. 619. f. 1/1920 - B. 1474. ő.e. 35. uo. 1/1921 - B. 2786. ő.e. és uo. 1/1942 - B. 160. ő.e. 99. E településeken a hatalomátvétel formája és a hatalmat átvevők társadalmi és politikai hovatartozása sem volt egységes, ill. azonos. Az ideiglenes néptanács mintájára a nagykőrösi direktórium szavazati és tanácskozási joggal rendelkező tagokból állt. Előbbiek kizárólag szociáldemokrata iparosok, munkások, földmunkások és értelmiségiek voltak, utóbbiak között a polgármester, főjegyző és a rendőrkapitány is helyet foglalt. Dunapatajon a januárban megválasztott szociáldemokrata képviselőtestület automatikusan tanáccsá alakult, a direktóriumot — amelynek elnöke a kalandos életutat bejárt (volt hajókormányos, pesti segédmunkás, államvédelmi nyomozó, végül Tisza István „testőre”) baloldali szociáldemokrata Bencze József lett — maguk közül delegálták. Kalocsán, Kiskunmajsán, Soltvadkerten, Izsákon, Szabadszálláson népgyűléseket hívtak egybe, amelyeken nyílt vagy titkos szavazással, esetleg közfelkiáltással a megjelentek választották meg a tanácsot és a direktóriumot. Mint a nagykőre síben, e települések tanácsszerveiben is helyet kaptak nem szociáldemokrata kisgazdák, iparosok, kereskedők és értelmiségiek, sőt rendszerint szavazati joggal is rendelkeztek. A hatalomváltozás mértékét, az új hatalom pontos fővárosi jellegét itt természetesen még kevésbé ismerték, mint a mezővárosokban. Ezzel magyarázható, hogy a régi közigazgatási szervek néhány napig több helyen tovább működtek. Kalocsán maga a Munkás-, Katona- és Paraszttanács mondta ki március 23-án, hogy „. . . a közigazgatási hatalmat a mostani szervek kezében hagyja”. Ennek következtében Madarász főszolgabíró még 27-én is eligazítást tartott a járás jegyzőinek. Egyelőre Dunavecsén is természetesnek vették Csikay főszolgabírónak azt a rendelkezését, hogy „a tisztviselők továbbra is helyükön maradnak”.6 Néhány faluban és
