Századok – 1979
Tanulmányok - Romsics Ignác: A Tanácsköztársaság tömegbázisa a Duna–Tisza közén 230/II
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖMEGBÁZISA 233 kisebb mezővárosban, elsősorban ott, ahová a politikai megbízottak nem vagy nem időben érkeztek, a politikailag felkészületlen földmunkásság meg sem kísérelte a hatalom megragadását. Itt az irányítás továbbra is teljes mértékben a régi vezetők kezében maradt. Ilyen település volt Jánoshalma, ahol március 22-én a régi községi elöljáróság alakult ki direktóriummá, s a 24-én Budapestről érkező politikai megbízott agitációja ellenére 28-ig „. . . végezte a község vezetését továbbá, úgy mint azelőtt”.7 Dusnokon szintén a bíró és a jegyző nyilvánították magukat direktóriumnak.8 Gyónón a Kisgazdapárt tagjai március 23-án testületileg beléptek a Szociáldemokrata Pártba, s 25-én ők alakították meg a tanácsszerveket. A direktórium elnöke Saskőy József járásbíró lett.9 A március 25-én megalakult akasztói munkástanácsban az agrárproletárokat 2 fő, az iparosságot 2 fő, a birtokos parasztokat pedig 5 fő képviselte. A testület tizedik tagja Pápay Géza községi jegyző lett.1 0 7PIA. 642. f. 1919 - IV - 945. ő.e. 8Uo. 1919 - IV- 1031. ő.e. 9Uo. 628. f. 1/1920 - 3919. ő.e. és Tanulmányok a 700 éves Dabas történetéből. Szerk. Dr. Petri Edit ésdr. Porzsa István. Dabas. 1975. 218-220. 10PIA. 603. f. 6/26. ő.e. 49-50. 1 1 A kecskeméti és kiskunhalasi TAGyOB-jelentés: PIA. 605. f. 11/29. ő.e. 6. és 217, Gyulai kijekijelentésére: uo. 619. f. 1/1919 - B. 1589. ő.e. 12Czegléd, 1919. márc. 23-24. A tanácsrendszer kiépülését ellenforradalmi jellegű fegyveres zavargások vagy incidensek sehol sem kísérték. Ennek egyik fontos oka az volt, hogy a polgárságot és a birtokos parasztságot természetesen még inkább meglepték és még inkább felkészületlenül találták a fővárosi események, mint a nincstelen dolgozó rétegeket. A kecskeméti Nemzeti Tanács „. . . hazafias, nemzeties érzésű és gondolkodású polgárai az események e váratlan, kedvezőtlen fordulatán megdöbbennek, s eddig agilis, erélyes tagjai a döbbenet hatása alatt mintegy fejüket vesztve félreállnak. Nem tudják, mit tegyenek”— olvashatjuk a város TAGyOB-jelentésében. S ha a szociáldemokraták nem voltak egészen tisztában a változás jellegével és nagyságával, hogyan lehetett volna a másik oldal? „. . . az első napokban egyikünk sem volt tisztában azzal, hogy miféle változásokat jelent Kun Béla és társai felülkerekedése” — jelentette ki az ellenforradalmi bíróság előtt Gyulai Béla tartalékos főhadnagy, kiskőrösi ügyvédjelölt. A kiskunhalasi rendőrkapitány, aki nem állt vádlói előtt, hasonló értelemben nyilatkozott.1 1 A minden ellenállás nélküli hatalomátvétel másik oka abban rejlik, hogy a Tanácsköztársaság közvetlenül a Vix-jegyzék képében elszenvedett újabb külpolitikai kudarc következtében született meg, s ezért egyes polgári, elsősorban közvéleményformáló értelmiségi rétegek szemében a munkáshatalom mint a nemzeti sérelmek orvoslásának utolsó lehetősége jelent meg. A polgári Czegléd utolsó, március 23-i számában ezt világosan meg is írta: „Ami tehát kibékíthet bennünket a váratlan új renddel, az az a tudat, hogy a magunkéval úgy sem boldogulnánk. Ami azonban lélekben is hozzá viheti még a legszélsőbb polgári érdekeltséget [is], az a megrablásunk ellen támadt szolidaritás. Abban, hogy ősi földünket nem engedjük, találkozhatik a kommunista a nacionalistával.”1 2 Az új hatalom területvédő szándékával és funkcióival kapcsolatos polgári illúziókat fokozták a hatalomra került szociáldemokraták egyes nyilatkozatai, melyek a Tanácsköztársaság közvetlen és legfontosabb feladatául szintén az ország határainak védelmét jelölték meg. ,A
