Századok – 1979
Történeti irodalom - Bölöni Farkas Sándor: Journey in North-America 1831 (Ism.: Urbán Aladár) 716/IV
TÖRTÉNETI IRODALOM 716 1 144 194 főt Oroszország ún. központi katonai körzeteiben tartottak, ebből egyedül a Moszkva környéki területeken 321 571 főt (németek, magyarok, osztrákok, csehek, szlovákok, lengyelek stb.) Nagy figyelmet szentelt a szerző a hadifoglyok ipari, illetve mezőgazdasági jellegű kizsákmányolásának, kimutatva, hogy közülük 460 935 fő a mezőgazdaságban (1916. május), 140 ezer fő az utak, közlekedési vonalak javításán (1916. szept.), 80 ezer fő a Murman-vasútvonal építésén, 294 ezer fő pedig az iparban dolgozott (Ural, Donbassz). A szerző tanulmányában többször is kitért a bolsevik párt politikai munkájának bemutatására a hadifoglyok között, s részletesen szólt a katonai táborokban meginduló baloldali szervezkedésekről (Omszk, Irkutszk, Krasznojarszk, Csita, Tomszk, Ivanovo — Voznyeszenszk, Orenburg stb.). A bolsevik párt szer vezetek és a forradalmi érzelmű hadifogoly csoportok közötti szoros kapcsolatot bizonyítja - mutat rá Sonja Striegnitz -, hogy ez utóbbiak tömeges felvonulásokkal ünnepelték meg május 1 -ét 1917-ben. (így Krasznojarszkban, Omszkban stb.). Bár az Ideiglenes Kormány július végén kísérletet tett a baloldali érzelmű hadifogoly csoportok szétzúzására, ezek fokozódó erősödését már feltartóztatni nem lehetett, s nem véletlen, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörése után ezek a szervezetek a forradalom ügye mellé álltak. összegezésképpen elmondhatjuk, hogy a Heinz Lemke és Bruno Widera szerkesztésében megjelent tanulmánykötet az első összefoglaló igényű munka az orosz-német történeti kapcsolatok alakulásáról. Nagy feladatra vállalkozott az egész szerzői kollektíva, hiszen könyvük csaknem ezer esztendőt ölel fel a két nép érintkezésének, barátságának történetéből. Ha helyenként tapasztalható is bizonyos átfedés az egyes tanulmányok között, ez semmit sem von le munkájuk értékéből, mivel ez minden hasonló jellegű, szintetizáló, a szinkronisztikus eseményábrázolásra törekvő, több tanulmányból álló kötetnél óhatatlan előfordul. A két nép ezeresztendős történeti kapcsolatainak, nagy sorsfordulóinak bemutatásával szinte az egész európai történelem eseményvonulata megelevenedik előttünk. Ismertetésünk csak vázlatos képet adhat e munka igazi értékeiről. A könyv - mivel rendelkezik a hézagpótló művek fo erényével, az újszerűséggel - minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot nemcsak a hazai szakemberek, de az európai kultúrtörténeti kérdések iránt fogékony olvasók körében is. V. Molnár László SÁNDOR BÖLÖNI FARKAS: JOURNEY IN NORTH AMERICA, 1831 Translated and edited by Arpad Kadarkay. ABC — Clio Press, Santa Barbara, California — Oxford, England. 1978. 238 1. UTAZÁS ÉSZAK-AMERIKÁBAN Ritkán adódik egy könyv történetében, hogy kétszer váltson ki érdeklődést, még kevésbé az, hogy az új siker több, mint egy évszázad után és idegen nyelvterületen következzék be. Ez történt Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában című, először 1834-ben Kolozsvárott megjelent útikönyvével. A maga korában kétségtelenül nagy sikerű munka, amelyet egy éven belül kétszer adtak ki, amely elnyerte az Akadémia 1835. évi jutalmát (200 aranyat), és amely szinte egyidejűleg került a Bécs által tiltott könyvek listájára, immáron angol nyelven is olvasható. Pontosabban szólva: egy éven belül kétszer jelent meg Bölöni Farkas könyve - magyar származású fordítók közreműködésével - az Egyesült Államokban. Az első amerikai kiadás 1977-ben jelent meg az American Philoposhical Society (Philadelphia) jóvoltából, mint a Társaság által kiadott emlékiratok 120. kötete. Fordítói: Theodore és Helen Benedek Schoenmann ellátták a megfelelő bevezetéssel, amely kellően tájékoztatja az amerikai olvasót nemcsak Bölöni Farkas személyéről és szerepéről, de azokról a történelmi és társadalmi viszonyokról is, amelyek megmagyarázzák a szerzőnek témája iránti érdeklődését és szinte kritikátlan lelkesedését. Az 1743-ban Franklin által alapított Philosophical Society jóvoltából az amerikai olvasó már két évvel ezelőtt megismerhette az első Amerikát megjárt magyar utazó élményeit és benyomásait a jacksoni demokráciáról. A Schoenmann-házaspárral szinte egyidőben, az amerikai kontinens csendesóceáni partján, függetlenül az előbbi vállalkozástól, az University of California (Santa Barbara) fiatal
