Századok – 1979
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizálására (1932–1933) 421/III
454 TILKOVSZKY LÓRÁNT jogunk van ahhoz, hogy Trianon keretein belül önzők legyünk”.79 Az ugyancsak kormánypárti Percnyi Zsigmond báró fagyon helytelenítette”, hogy Bleyer deklaráció formájában a parlament előtt adta elő a németség panaszait ahelyett, hogy közvetlenül a miniszterelnökhöz fordult volna velük. Ezáltal fegyvert adott ellenségeink kezébe — mondotta —, hivatkozva pl. Bleyer fellépésének visszhangjára a romániai német sajtóban. Petényi részletesen és hosszasan fejtegette ezután, amit Bleyer elmulasztott, a kisebbségek helyzetét a kisantant-országokban, majd arra mutatott rá, hogy a szentistváni gondolat, amelyre Bleyer hivatkozik, valójában nemcsak a nyelv és kultúra megőrzésének, hanem az önkéntes asszimilációnak a lehetőségét és szabadságát is jelenti.80 A Szociáldemokrata Párt álláspontját Büchler József szögezte le, a következőképpen: ,,Mi a nemzetiségi kérdésben a teljes és tökéletes egyenjogúságot követeljük, nemcsak itt benn az országban, hanem a kisebbségek számára, künn élő magyar testvéreink számára a régi Magyarország területén is”.81 79KN 1931/XV. 419-420. 80KN 1931/XV. 429. 81 KN 1931/XV. 432. 8 2 Я Schwind: i. m 150. Bleyer 1933. május 9-i deklarációja jól megfelelt annak a Bleyer által már korábban hangoztatott célnak, „hogy kikényszerítsük a magyar nacionalizmus nyílt állásfoglalását”. Ez különösen azáltal vált sürgetően aktuálissá, hogy Haushofer közbenjárása megnyitotta az utat a nemzetiszocialista vezetőkhöz, s Bleyer meghívást kapott, nem ugyan Hitlerhez, de a pártvezetésben helyettesévé kinevezett Rudolf Hesshez, aki a geopolitikus müncheni professzor tanítványa és egy ideig tanársegéde is volt, fiának, Albrechtnek pedig barátja. Bleyer parlamenti fellépése és a magyarországi németség nevében felolvasott deklarációja, amit azzal vezetett be, hogy „én és barátaim nem titokban csinálunk politikát, hanem nyíltan és őszintén, itt a nemzet színe előtt” — valójában a legszorosabb összefüggésben állt a Hitler helyettesével folytatandó, küszöbön álló titkos megbeszéléssel, amelyhez megfelelő atmoszférát kívánt teremteni. Beszédét követően Münchenbe utazott, ahol május 16-ig tartózkodott.8 2 E néhány nap valamelyikén lépte át a nemzetiszocialista párt központja, a hírhedt Braunes Haus küszöbét, hogy Hessnél megjelenjen. Bleyer és Hess megbeszélésének tartalmáról csak annyit tudunk, amit Bleyer hó napokkal később Gömbös előtt mondott róla, aki értesülést szerzett e titkos mürfcheni útjáról, és számonkérőleg faggatni kezdte. Bleyer, mint a budapesti német követ részére készített beszámolójában rögzítette, azt mondta Gömbösnek, hogy Hess-szel főleg két témáról beszélt: a német-magyar viszonyról általában, és a magyarországi németség kérdéséről. Kifejtette Hess előtt, hogy a magyarságot és a németséget ezeréves sorsközösség köti össze, és a két nép közti viszonyt az európai, illetve közép-európai helyzet mindenkori változásainak megfelelően kell rendezni. A Habsburg-Monarchia felbomlásával, de különösen most, a német Harmadik Birodalom létrejöttével, időszerűvé vált egy új szabályozás, egy új kiegyezés. Minthogy a németség és magyarság közti viszony jelentős alkotó eleme a magyar állammal szemben teljesen lojális magyarországi németség, ennek problémáját nem szabad mellőzni az új rendezésnél, amely épp e kérdés bevonása és megnyugtató megoldása révén válhat zavartalanná és tartóssá. E fejtegetéseken kívül, mint Gömbösnek elmondta, kifogást emelt Hess előtt a Völkischer Beobachter munkatársa,
