Századok – 1979
Tanulmányok - Diószegi István: Az 1877. évi budapesti szerződés előtörténete 957/VI
NT 1877. ÉVI BUDAPESTI SZERZŐDÉS ELŐTÖRTÉNETE 963 Ügyes kitérés volt a levél a közös okkupációra szólító orosz ajánlat elől, ugyanakkor tiszta lap Oroszország számára a Törökország elleni cselekvésre. Hogy adandó alkalommal a Monarchia mégis kész lenne kooperálni Oroszországgal, csak olyan utalás volt, amellyel a negatív válasz élét tompították. Novikov, aki pedig a bécsi viszonyok alapos ismerője volt, érdekes módon mégis azt olvasta ki a válaszból, hogy a Monarchia tulajdonképpen arra törekszik, hogy a reichstadti megállapodást az Oroszországgal együtt végrehajtott katonai akcióval realizálja. Az orosz diplomata odáig ment lelkesedésében, hogy a katalini és józsefi dicső tradíciók feléledéséről beszélt.19 A cár és környezete nem volt így elragadtatva a bécsi választól, de részint mert húzódoztak az önálló fellépéstől, részint mert Novikovot a legilletékesebb informátornak tartották, ők is ezt a lehetséges közös fellépést fogták fel az osztrák-magyar válasz leglényegesebb mozzanatának.20 Bécsben alaposan elcsodálkozhattak, amikor október 15-én újabb cári üzenet érkezett, amely éppen ebben a nagyon is nem kívánatos vonatkozásban folytatta tovább az eszmecserét. Abból kiindulva, hogy az osztrák-magyar uralkodó a végleges megoldásra törekszik, a cár konkrét ajánlatot tett a következő tavaszon megindítandó közös háborúra, és késznek nyilatkozott a fellépés részletkérdéseit rendező titkos tárgyalások megindítására.2 1 Nem volt mit tenni ezek után, mint világosan megmondani, hogy a Monarchiának nem állt és nem áll szándékában siettetni a török birodalom felbomlasztását és fegyveres intervencióval előidézni a reichstadti megállapodásban körvonalazott állapotok létrejöttét. A Monarchia akkor nyúlna a fegyverekhez, ha egész Európa meggyőződne a katonai beavatkozás szükségességéről, vagyis egy olyan feltétel megvalósulása esetén tehát, amelyről Bécsben és Pétervárott egyaránt tudták, hogy sohanapján fog előállni. Az újabb válasz nem volt azonban teljes elutasítás, és a tárgyalások megindítására vonatkozó orosz ajánlat pozitív visszhangra talált. Andrássy már október 18-án utasította Orczyt, hogy közölje Novikowal: a császár örülne, ha a követ már rendelkezne a szükséges instrukciókkal,2 2 a cárnak küldött válaszlevélben pedig Ferenc József kijelentette: kész arra, hogy titkos szerződést kössön Oroszországgal.23 A kilátásba helyezett megállapodás természetesen nem a közös háborúra vonatkozott, ahogy II. Sándor kívánta, mégis az október 23-án postázott bécsi válasz pozitív lezárása volt az éppen egy hónappal korábbban megindított legmagasabb szintű érintkezésnek. Az Osztrák-Magyar Monarchia, ha nem is szövetségesnek, mindenesetre szerződőtársnak ajánlkozott abban a háborúban, amelyet a cári hatalom Törökország ellen szándékozott indítani. 19 Goriainov i. m. 136—137. 2QHünigen i. m. 142. 21 L’Empereur Alexandre II. á l’Empereur Fran^ois-Joseph. Livadia, le 28 septembre/ 10 octobre 1876. HHStA Wien. Min. des Aeußem. Polit. Archiv. I. Alig. К. 453. Közli Goriainov i. m. 153-154. 22Copie d ’un téicgramme adressé au Baron Orczy á Vienne, le 23 octobre 1876. HHStA Wien. Min. des Aeußern. Polit. Archiv. I. Alig. К. 453. 23Copie d’une lettre autographe de Sa Majesté l ’Empereur et Roi á Sa Majeste l ’Empereur Alexandre. Vienne, le 23 octobre 1876. HHStA Wien. Min. des Aeußem. Polit. Archiv. I. Alig. К. 453. * Az uralkodók közötti levélváltást tanulmányozva az olvasónak könnyen az a benyomása támadhat, hogy 1876 őszén a Monarchia és Oroszország között alapjában véve teljes harmónia állott fenn. II. Sándor többször hangsúlyozta, hogy együtt akar haladni
