Századok – 1979
Elmélet és módszertan - Márkus László: A legújabbkori magyar sajtótörténetírás módszertanáról; különös tekintettel az 1919–1944 közötti magyar sajtó történetére 884/V
900 MÁRKUS LÁSZLÓ teremtője, E. Blühm néhány konkrét történeti példán keresztül a sajtótörténetírásnak — a konferencia témájára vonatkozó — kérdésfeltevéseit fogalmazta meg. Ezek a következők voltak: 1. Hogyan és milyen kiterjedésben tükrözik a 17. századi újságok a társadalmi viszonyokat. 2. Milyen társadalmi erők hozták létre és segítették elő Németországban az időszaki sajtó létrejöttét és elterjedését. 3. Lehet-e a korai német sajtó hatásáról beszélni a társadalmi fejlődéssel kapcsolatban. A referátum hangsúlyozta, hogy e fő kérdések számos al- és mellékkérdés láncolatát érintik, és a kutatás még elsősorban a kérdésfeltevések megfogalmazásának stádiumában van. A brémai sajtótörténeti iskola képviselői referátumaikban és hozzászólásaikban egyaránt a történeti források széles körű feltárását és azoknak a történelmi fejlődés komplexitásába való integrálását hangsúlyozták. Világnézeti álláspontjukat Blühm konklúziója fqezte ki, aki aláhúzta a nemzetközi kapcsolatcsere jelentőségét, és határozottan leszögete: „társadalomtudomány, így sajtótörténetírás is, ma már elképzelhetetlen a marxizmus beható tanulmányozása és ismerete nélkül.” A konferencia anyaga a sajtótörténetírás módszertanának kialakítása és továbbfejlesztése szempontjából igen hasznosnak minősíthető.2 9 A marxista sajtótörténetírás a polgári sajtó tört énét írás eredményeit felhasználva a történetfilozófiai és módszertani keretek kidolgozását tűzte ki célul. Az alapelvek jelentős historiográfiai és elméleti összefoglalását Vladimir Klimes készítette el.30 Történeti-világnézeti kiindulópontjául Marx, Engels és Lenin ama megállapításai szolgáltak, amelyek a sajtó történeti szerepével foglalkoztak. Klimes a sajtó történetének általános fejlődéstörvényeit fogalmazta meg és hangsúlyozta a komplexitás és ennek megfelelően a módszertan kidolgozásának szükségességét. 29A konferencia teljes anyaga megjelent: Presse und Geschichte, Beiträge zur historischen Kommunikationsforschung. Verlag Dokumentation, München 1977. A magyarországi sajtótörténetírásnak a témára vonatkozó problematikáját elemző referátum: László Márkus: Probleme bei der Beurteilung des Presseeinflusses in Ungarn während der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts, uo. 220-226. 3 0 Vladimir Klimes: Über Gegenstand und Methode der Geschichte der Journalistik. Zeitschrift für Journalistik I-H. 1961. Leipzig. 31 Beszámoló az első munkáközösségi vitáról: Történelmi Szemle 1971. 1-2. sz. 224-227. 3 2 Sajtótudományi Közlemények II. A magyar sajtó kiskönyvtára 9. Bp. 1972. A magyarországi marxista sajtótörténetírás a nemzetközi tapasztalatok alapján kísérelte meg a szemléleti, világnézeti és módszertani keretek megfogalmazását. Az ellenforradalmi korszak sajtójának történeti feldolgozása során láttak napvilágot azok a munkák, amelyek lehetővé tették a kutatási és feldolgozási kapcsolatok összefoglalását és bizonyos általánosítások leszűrését. Ennek kiinduló pontját az Irodalomtudományi Intézet irányításával dolgozó sajtó tört éne ti munkaközösség és szerkesztő bizottság elméleti és módszertani vitái jelentették.31 Igen értékes adalékul szolgálnak a 20. századi magyar sajtó történetéről készített műhely tanulmányok.3 2 A magyaroroszági sajtótörténetírás szemléleti, világnézeti és módszertani kereteinek kialakításához nélkülözhetetlen a konkrét — a korszakra vonatkozó — történeti anyag beható ismerete. A nyomtatott és kiadatlan történeti források feltárásában jelentős előrehaladás történt, az anyag elrendezésének és feldolgozásának folyamata elkezdődött.
