Századok – 1979
Elmélet és módszertan - Márkus László: A legújabbkori magyar sajtótörténetírás módszertanáról; különös tekintettel az 1919–1944 közötti magyar sajtó történetére 884/V
A LEGUJABBKORI SAJTÖTÖRTÉNET MÓDSZERTANÁRÓL 899 mazására a sajtótörténetírásban. A sajtó történeti szövegelemzés problematikája — kvantifikációs eljárással — élénk vitákat váltott ki. A módszertani összefoglalások közül Gernot Wersig23 és Hansjörg Bessler24 munkái adnak értékes tájékoztatást és tesznek konkrét kísérleteket a szociálpszichológiai szemlélet sajtótudományi továbbfejlesztésére a kvantifikáció segítségével, A sajtótörténeti alkalmazás lehetőségeire vonatkozóan irányt mutató Kurt Koszyk dolgozata, aki Karl Kraus, a neves antifasiszta publicista gondolataiból kiindulva közelíti meg a problematikát.2 5 Élénk visszhangot váltott ki a kvantifikációs módszer alkalmazásáról folytatott vita Winfried Schulz,26 továbbá Walter A. Mahle és Claus Wilkens között. 27 A vitában felmerült szempontok közvetve felhasználhatók a sajtó tört én éti szövegelemzés során. A sajtótörténetírás módszertani problémáinak továbbfejlesztésében nagy jelentőségű az a nemzetközi sajtótörténeti konferencia,2 8 amelyet 1976 októberében rendeztek meg Brémában, a Deutsche Presseforschung és a DFG (Deutsche Forschungsgemeinschaft) kereteiben. A konferencia témája „A sajtó hatása a társadalom fejlődésére” volt. A vitaindító referátumokat az NSzK-beli sajtó tört énét írás főirányzatai képviselték. 2 3 Gérnot Wersig: Inhaltsanalyse, Einführung in ihre Systematik und Literatur - Verlag Volker Spiess. Berlin, 1968, Részletes bibliográfiai útmutató egészíti ki a kötetet. 2 4 Hansjörg Bessler: Aussagenanalyse, Bielefeld 1970. 2 * Kurt Koszyk: Die Inhaltsanalyse der deutschen Presse. Publizistik. Jahrgang 7. Heft 3. 142-146. 2 6 Winfried Schulz: Zur Methode der Publizistischen Stichprobe. Publizistik, 13 (1968) 330-339. 2 7 Walter A. Mahle!Claus Wilkens: Kritische Anmerkungen zur Methode der publizistischen Stichprobe. Publizistik 14 (1969) 432-42. 2 9 Részletesebb ismertetése: Márkus László: Az első nemzetközi sajtó tört én éti konferenciáról. MTA II. Oszt. közi. 26, 1977. 177-179. Winfried В. Lerg, a münsteri egyetem publicisztikai tanszékének tanára „Pressegeschichte oder Kommunikationsgeschichte” c. előadásában a sajtótörténetírás „szociálpszichológiai” irányzatát képviselte. Ennek az álláspontnak a kifejtéséhez járult hozzá Hans Bohrmann (Münster), aki a német diákszövetségek és sajtójuk kapcsolatának konkrét példáján elemezte a szociálpszichológiai módszer tapasztalatait. Lerg és Bohrmann, továbbá a vita során álláspontjukat támogató kutatók a demoskopiai vizsálatoknak a sajtótörténetben való adaptációját tekintették elsőrendű módszertani követelménynek. A sajtótörténetírás, lényegében a strukturalista felfogáshoz közelálló irányzatát Kurt Koszyk, a dortmundi Sajtókutató Intézet akkori igazgatója fémjelezte referátumával (Probleme einer Sozialgeschichte der öffentlichen Kommunikation). Koszyk а 19. és 20. századi sajtó történetének és hatásának kutatási problematikáját az ipari forradalom és az ipari társadalomra épült államhatalom „struktúrájában” jelölte ki. A német történetírás szellemtörténeti irányzataitól és sajtótörténeti követőitől Koszyk egyértelműen elhatárolta magát, hangsúlyozta a legújabbkori sajtótörténeti források kutatásának szükségességét, elsősorban az államhatalom és a sajtó viszonyának reális megvilágítása érdekében; a kutatás fő irányát a szociológiai tényező primátusában jelölte meg. A harmadik alapvető referátumot Elger Blühm, a brémai egyetem sajtó történeti intézetének igazgatója tartotta (Fragen zum Thema Zeitung und Gesellschaft im 17. Jahrhundert). Az NSzK-ban immár „brémai sajtótörténeti iskolának” jelölt irányzat meg
