Századok – 1979
Elmélet és módszertan - Márkus László: A legújabbkori magyar sajtótörténetírás módszertanáról; különös tekintettel az 1919–1944 közötti magyar sajtó történetére 884/V
888 MÁRKUS LÁSZLÓ példa: a püspöki kar üléseinek jegyzőkönyvei tanúsítják a Központi Sajtó vállalatnak nyújtott állandó szubvenciók összegeit.6 6Prímási Levéltár. Püspökkari konferenciák jegyzőkönyvei. - Csaknem minden évben tárgyalták a Központi Sajtóvállalat szubvenciójának ügyét. Legrészletesebben tájékoztat - gazdasági vizsgálat alapján - Bangha Béla beszámolója. L. az 1934. márc. 21-i jegyzőkönyv mellékletét. 7 A koncentrációs folyamatról adatszerűén tájékoztat Kertész Árpád: Az írás megszületésétől a fényszedőgépig. A Sajtó 1935. X-XII. sz. 27-29. aE komplex igényű felfogás első rövid megfogalmazása a Magyar Újságíró Szövetség Újságíró Iskolájának kézikönyei sorozatban látott napvilágot. Vö. Csurdi—Fenyő—Márkus—Mucsi: A magyar sajtó története Bp. 1977. Az ellenforradalmi rendszer sajtójának tematikus vázlatát 1. László Márkus: Die ungarische Presse in der Zeit zwischen den beiden Weltkriegen, in der Anteil der Massenmedien bei der Herausbildung des Bewusstseins in der sich wandelnden Welt. Konferenzprotokoll II. Leipzig (1974), 543-550. 9E témáról részletesen Márkus László: Politikai gondolkozásunk hajszálgyökereiről. Történelmi Szemle 1970. XIII. évf. 4. sz. 581-585. L. Márkus: Über den Charakter der herrschenden Elite des Horthy-Regimes, Acta Historica 18, 1972. 119-147. 7. A sajtó történetének technikatörténeti, illetve eszköztörténeti megközelítése. Itt elsősorban a papír és nyomdaipar és a sajtó összefüggései, illetve fqlődésük képezi a kutatás központi területét. A magyarországi technika történetének általános törvényszerűségeiből kiindulva határozandó meg a konkrét történeti anyagon a technikai fejlődés és a sajtóstruktúra alakulása. Eddigi — ilyen irányú — kutatásaink az ellenforradalmi korszakról meggyőzően bizonyították, hogy a korszakban a lapkiadó vállalatok stabilizálásának egyik gazdasági feltételét a nyomdaüzemek létesítése, illetve megszerzése jelentette, így a nyomdaiparban végbemenő - a technikai fejlődéstől meghatározott - koncentráció fontos tényezővé vált a sajtóvállalatok működésében, és ott is a koncentráció folyamatát erősítette. A nyomdaipar koncentrációjára jellemző adat: 1935-ben a fővárosi nyomdák száma hatvannal kevesebb, mint a világháború kitörésekor volt. Hasonló kutatási feladatot jelent a papírtermelés, papírimport és -elosztás szerepének meghatározása a sajtóstruktúra alakulásában. 7 A felsorolt általános sajtótörténeti szemléleti irányok önmagukban — többségükben — a polgári sajtótörténetírás gyakorlatában is felismerhetők. Alkotó igényű marxista sajtótörténetírásunk ezeknek a szemléleti irányoknak komplexitását tűzte ki célul, a korszak sajtótörténetének szintézisét ebben a felfogásban kívánjuk realizálni.8 II. A magyar sajtótörténetírás speciális történeti-világnézeti meghatározói különös tekintettel az ellenforradalmi korszakra A magyarországi sajtó története az egyetemes sajtótörténet része, szükséges tehát egyrészt az általános tendenciák keretein belül a speciális tendenciák, továbbá az általános és speciális tendenciák kölcsönhatásának vizsgálata. E kiinduló pont alapján a következőkben foglalhatók össze a speciális történeti-világnézeti meghatározók: 1. A kutatandó korszak társadalmi struktúrája, illetve struktúraváltozásai9 a) Általános — a témára vonatkozó - tendencia a polgári liberalizmus korában a társadalom és az állam dualizmusa. Ám a kelet-európai történeti-társadalmi mozgás során
