Századok – 1979
Közlemények - Miskolczy Ambrus: Társadalmi és nemzeti kérdés az utolsó erdélyi rendi országgyűlésen 851/V
868 MISKOLCZY AMBRUS tartotta, amikor továbbra is fegyverben maradását írta elő.77 Az uralkodó vissza is utasította a törvényjavaslatot.78 A székelyföldi határőrök, bár elégedetlenek voltak a felemás intézkedéssel, mégis láthatták, honnan várhatják sorsuk javítását. Súlyos mulasztás volt viszont, hogy a román határőrök helyzetén nem próbáltak változtatni, hanem csak néhány kisebb könnyítést foglaltak törvénybe. Néhány nap múlva, június 6-án sor került a feudális viszonyok eltörlésében a legnagyobb horderejű lépésre. A diéta elfogadta a jobbágyfelszabadításról szóló törvényt. Hiába próbálták sokan — a március végi uralkodói határozathoz hasonlóan — őszre halasztani az úrbéri szolgáltatások eltörlését. Hiába hangoztatta Teleki gubernátor, hogy legalább a törvény uralkodói megerősítését kellene megvárni, a diéta forradalmi jellegű lépésre szánta el magát, kimondta, hogy június 18-án lépjen életbe a törvény, amelyet csak négy nap múlva erősített meg az uralkodó.79 A diéta engedett tehát a liberálisok és a helyzet nyomásának. A parasztság ugyanis már sok helyen nem robotolt. Sőt, amíg május közepén Balázsfalván 30-40 ezer jobbágy jelent meg a jobbágyfelszabadítás reményében, a diéta második napjával egyidőben Pünkösti Gergely határőrtiszt az alsócsernátoni népgyűlésen „több nemesekkel egyetértve, (...) a robot megszüntetését kikiáltó”, aminek híre futótűzként teijedt el egész Háromszékben.80 A liberálisokat kezdettől fogva aggasztotta, hogy a jobbágyság „önerején” való felszabadulása esetleg jobbágy felszabadító uralkodói határozattal társul, s akkor elvesztve befolyásukat, a fejlődés biztosításához szükséges alkotmányosság elveinek érvényesítéséhez sem lesz elég erejük. Ezért figyelmeztette birtokostársait Wesselényi még április elején a jobbágyfelszabadítás követelményére.81 Ezért hívta fel a diétát a jobbágyfelszabadításra „az ima és az áldozat szavaiéval.82 Míg a vak ellenzéki vezér Isten Igéjére hivatkozva a tett követelmény és elmaradhatatlanul szükségszerű jellegét hangsúlyozta, Kemény Dénes a reá jellemző éles logikával a jobbágyfelszabadítás várható és kívánatos gyakorlati következményeiről értekezett, arról, hogy a „szabad ember-szabad föld” élvén nyugvó árutermelő társadalomban szertefoszlik az egyént és közösséget torzító általános bizalmatlanság. S némi pátoszellenes polémikus éllel hangoztatta, hogy a nép nem sokat ért abból, ami körülötte történik, s ha az arisztokrácia akarta volna a jobbágyfelszabadítás elhalasztását, az udvar belement volna.83 7 7 Egy ed Ákos: Háromszék 1848-1849. Bukarest 1978.62-63. 78Bm. ein. 1848:374. 7’ Nem tudjuk, hogy Teleki most is taktikázott, vagy a rendi alkotmányosság álláspontját képviselte, Puchner mindenesetre kommentár nélkül ismertette a gubernátor állásfoglalását, amikor továbbította a törvényjavaslatot, amelyet Esterházy „külügyminiszter” június 20-án terjesztett az uralkodó elé, aki azt két nap múlva megerősítette. Érd. kanc. ált. 1848: 3235. 80 Gál Sándor jelentése Batthyánynak. Alsócsernáton 1848. jún. 25. Miniszterelnökség 1848: 454. Id.: Egyed Ákos: Háromszék. 46. ^'Trócsányi: Wesselényi. 525-530., Wesselényi Miklósnak a Pesti Hírlap ápr. 15. számában közzétett drámai hangú felhívása egyben tanúság arra is, hogy a nemesség befolyásolása érdekében a liberálisok eltúlozták az európai forradalom térhódítását. Azt hangsúlyozta ugyanis, hogy „a felszabadulás egész Európát átdörgő szava” . .. „mely Magyarhonban a robotot és dézsmát eltörölte, menthetetlenül elveszetté tette azt nemcsak a szomszéd Erdélyben, hanem túl azon s minden szomszédain keresztül egész Péterváráig”. *2 Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Bp. 1905. II. 232. 83Ellenőr 1848. jún. 9. 21.
