Századok – 1979
Közlemények - Miskolczy Ambrus: Társadalmi és nemzeti kérdés az utolsó erdélyi rendi országgyűlésen 851/V
AZ UTOLSÓ ERDÉLYI RENDI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL 867 akkor sem foglalkozhat rögtön az erdélyi kérdésekkel, hiszen az uniótörvény erdélyiekből álló bizottságot jelölt ki, hogy az állítsa össze a törvényjavaslatokat, ami szintén időbe kerül. Nem tudjuk, számitottak-e arra, hogy esetleg — az unióellenes bécsi vezetőkörök szándékainak megfelelően — elmarad vagy nagyon elhúzódik az unió uralkodói megerősítése, ami különben is csak akkor érvényes, ha a megerősített törvényjavaslatot felolvassák a diétán, s az uralkodó még egyszer megerősíti, s aztán ünnepélyesen kihirdetik a diétán, s a törvényhatóságok tudomására hozzák. Azzal viszont számot vetettek, hogy mindenképpen biztosítani kell a liberálisok tömegbázisát, eleget kell tenni a várakozásoknak és mindenekelőtt úrrá kell lenni a helyzeten, vagy legalábbis megakadályozni a fenyegető kitörést, különben még attól is lehet tartani, hogy az udvar átveszi a kezdeményezést. Talán azt is mérlegelték, hogy radikálisabb reformokat azért nem célszerű hozni, mert ha az udvar, ill. az abszolutizmust igenlő erők helyzete megszilárdul, a nemesség jelentős pozíciókkal rendelkező rétegeitől szigetelődnek el, sezek az unió ellen fordulva keresnek szövetségest, ha kell, minden elégedetlen elemet felhasználva. Az viszont biztos, hogy az unió kilátása nélkül a liberálisok viszont mit sem tehettek volna a diétán. A továbbiakban pedig azt szeretnénk bizonyítani, hogy az új törvények nem jelentették a részleteknek a továbblépést akadályozó szabályozását, hanem a polgári átalakulás feltételeinek hatékonyabb biztosítását, hiszen a törvény sokkal inkább kötelező erővel bír, mint esetleg a pozsonyi törvényeket kiegészítő határozat. S úgy tűnik, hogy a magyar kormány még a diéta összeülése előtt magáévá tette Kemény Dénesék elképzeléseit.75 Érthető, hogy a liberálisok mindenekelőtt a székelyföldi magyarság és főleg a lázongó határőrség bizalmát akarták biztosítani. A határőrök ugyanis a gyűlölt intézmény eltörlését várták. De ha erre sor kerül, nemcsak a birodalmi katonai vezetéssel kerülnek szembe, hanem széthullik a határt biztosító szervezett fegyveres erő is, márpedig igen nyugtalanító volt az a hír, hogy a Pruthoz orosz seregek vonultak fel. így a „nemzeti fegyveres erőről” szóló törvény határőrökre vonatkozó része „nem oly milyennek kellett volna lenni, hanem amilyen lehetett”.76 De jure megszüntette a határőrséget, amikor nemzetőrséggé nyilvánította, de facto viszont a rendkívüli helyzetre hivatkozva fenn-7 5 Ezt Perényi június 6-án kelt jelentése alapján is feltételezzük, amelyben a biztos jelezte, hogy a jobbágyfelszabadításra vonatkozóan a liberálisokkal megállapodtak abban, „hogy mivel Erdélynek sajátságos helyzete egészben különböző a Magyarhoniétól, neveztessenek K[irályi] Biztosok, kik a Magyar Minisztérium által felállítandó szabályzatok után a Majorságbeli földeket colonicaturaí féléktől rögtön különöznék el, biztosíttatván a Földes Urak részére azon tartozások megtérítése, melyeket a Jobbágyság incopetenter megtagadna; nem kis feladat ugyan ez, amint meggyőződtem ennek minnél előbbi eldöntése és ha csak ideiglenesen tisztába hozatala nélkülözhetetlenek a csend fenntartása és a túlterjedett vágyak megszüntetése céljából, ezek feletti tanácskozásokat főleg oda igyekeztem vezérelni, hogy részletekbe nem ereszkedne s kiváltképpen ezen kényes tárgy feletti vitatkozások nagyobb országos gyűlésekben kerültessenek el, mire annyival inkább felhívám figyelmüket, minthogy a tárgy felett igen nagy volt az ideák divergentiája a kevés számú tanácskozások között is — és mit lehessen a Majorság és Colonicaturai föld alatt kellőképpen érteni, nincs tisztába hozva - a Minisztérium által formulázott Törvény pontjai (kiemelés tőlem M. A.) elfogadtattak a fennebbi hozzáadással a jelenlegi birtok status quoja elhatároztatott — az építésre megkívántató fa megadása jövendőre megtagadtatott, mivel itt a házak majd mind a Földes Uraságé, melyek most a volt jobbágyok tulajdonán lesznek.” (Bm. ein. 1848: 309.) Ugyanakkor Szász Károly az 55. j.-ben idézett levél szerint azt is hangoztatta, hogy a magyarországi törvényeket kell elfogadni. 76L. 74.
