Századok – 1979
Közlemények - Miskolczy Ambrus: Társadalmi és nemzeti kérdés az utolsó erdélyi rendi országgyűlésen 851/V
AZ UTOLSÓ ERDÉLYI RENDI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL 861 minek példáját nem bajos a múlt idők történetéből bebizonyítani. Ellenben ha az oláh nemzet köre és határa nincs kiszabva, mivel ő nagyobb számból áll, kitérjeszkedhetésének nyílt mezeje lesz, s azt tettlegesen használhatja az által, hogy követek és municipális hivatalok választásában legtöbb oláh ajkú szavazó és határozó lesz.”40 A románok nyilván érezték a szászok által ajánlott negyedik nemzet buktatóit. Látták, hogy a szász univerzitás is csak az egységes szász politikai nemzet koncepción belül hajlandó engedményekre, ill. a szászföldi románság kérdésének a rendezésére. A balázsfalvi gyűlés hangadói igyekeztek is úgy megfogalmazni a nemzeti követeléseket, hogy ne kössék le magukat egy irányban, és néhányan a magyar liberálisokkal is keresték kapcsolatokat. Andrei §aguna ortodox püspök, akinek az udvarhoz kellett vinnie a követeléseket, a május 15-i bécsi forradalom hírére nem is akarta folytatni az útját, helyette Kolozsvárt a diétát előkészítő magyar liberálisokkal tárgyalt.41 Az ortodox püspököt útja folytatására ösztönözte a brassói román lap szerkesztője, G. BariJ,42 aki viszont ahelyett, hogy a bécsi küldöttséggel tartott volna, mint azt a gyűlésen elhatározták, szintén Kolozsvárra ment kapcsolatot keresni a magyar liberálisokkal. Az előkészületek hiánya és az izgatott légkör miatt csak a magyar minisztérium küldöttjével tudott hosszabb eszmecserébe bocsátkozni, s abban egyet is értetettek, hogy a cári orosz nyomás elhárítása közös magyar-román érdek.43 A Kolozsvárra menő románok reményei nem váltak valóra, de azt sem állíthatni, hogy a kudarc érzésével távoztak. Hiába kérte Hátszeg egyik követe a román negyedik nemzet elfogadását az unió előtt és Lemeni püspökkel együtt a románokat sértő kifejezések eltörlését külön törvényben, Wesselényi azt hangoztatta - mint a brassói román lap írta -, hogy az unió után nem lesz egy politikai nemzetiség sem. A diéta pedig egyhangúlag elfogadta, hogy a törvények románokat sértő kifejezéseit határozatban fogják eltörölni.44 A rendkívül túlfeszített hangulatban a liberálisok nem kerülhették meg a soknemzetűség kérdését. Sajnos, nem ismerjük Szemere Bertalannak Erdélybe küldött 4 °Egy hazafi: őszinte javaslat a balázsfalvi oláhok gyűlése iránt. Erdélyi Híradó (továbbiakban: EH) 1848. máj. 9. 362. A lap még ez év okt. 19. számában utalt erre a cikkére, ami szintén jelzi, hogy irányadó állásfoglalásnak szánták. A cikk szerzője feltehetően Jakab Elek volt. 41 EH 1848. máj. 25. 371. 42Ядп{.РаЦь И. 136. 43 Bari; idézett emlékirataiban keserű rezignáltsággal számolt be kolozsvári útjának tapasztalatairól és főleg kétes hitelű részleteken akadt fenn. {Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp. 1965. 535.) Bár Perényit szóra nyílt embernek nevezte emlékirataiban (138.), eszmecseréjükről nem számolt be. Azokról a magyar minisztériumi biztos írt május 31-i jelentésében. Eszerint Bari; jelezte, hogy lapjában megrótta a Prut melletti orosz csapat összevonásokat és társával, Paul Duncával „mi magokat illeti ünnepélyes vallomást tőnek, miként a szláv elemhez nincs és nem is lehet a legkisebb rokonszenvük sem, mert ők az oláh népség jobb jövendőjét Magyarhonhoz s az uralkodó házhozi hű ragaszkodásuk által látják egyedül biztosítva, minek folytán örömmel használám az alkalmat kifejteni előttük a magyaroknak s nemzeti minisztériumnak oláh polgártársaink iránti testvéri szíves hajlamát, bizonyossá tevém e népfaj boldogítása s a közhaza minden szellemi s anyagi áldásaiban minden népség egyaránti részeltetése iránti őszinte törekedését, mire ők nekem a legloyalisabb meleg nyilatkozatot tevék, melynek belértéke és szavaik hitele felőli véleményemet azonban míg részletesb adatokat szereznék, fel kell függesztenem.” Bm. ein. 1848: 283. A jelentést ismerteti Jakab Elek: Szabadságharcunk történetéhez. Bp. 1881. 230-231. 4 4 Trócsányi: Wesselényi. 535—536. 8*
